Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Tényleg a harag a megoldás?...

Tényleg a harag a megoldás? Önző lennék?

Figyelt kérdés

A következő a helyzet.

37 éves nő vagyok. Egyedül nevelem a lányaimat( 16,12)

Apám még gyerekkoromban meghalt. Később mindkét nagyszülőm is. Így csak a nyugdíjas anyukám, és a testvére (nagynéném), unokaöcsém van mint család.

Nem panaszkodásképen csak hogy tudjátok. 2 helyen is dolgozom, hogy a lányaimnak a lehetőségekhez képest megadjak mindent. Szerencsére a nagylány sokat segít, így el tudok menni már hajnali 4-kor takarítani nyugodt szívvel, mert tudom, jó kezekben van a húga. Takarítás után meg megyek a másik munkahelyemre és 8-9 órát dolgozom. Ezt csak azért írtam le, hogy tudjátok, nem lopom a napot, nem unatkozom. Na és most jön a lényeg.

Nemrég voltak az ünnepek. Karácsonykor 1 napot mindig anyunál vagyunk. Ilyenkor nagynéném is feljön vidékről (Debrecen mellett él egy kis faluban, míg mi Budapesten)

pár napra a fiával. A fia 19 éves. Késői gyerek. A szülésnél gondok voltak, agyvérzést kapott. Ennek eredménye az lett, hogy az unokaöcsém képtelen önállóan gondoskodni magáról. 2-3 éves értelmi szintjén van, vagyis erősen szellemi fogyatékos. Nagynéném ápolásin van vele továbbra is, bár tavaly az unokaöcsémet nyugdíjazták. Muszáj otthon maradnia vele, mert etetni kell, pelenkáztatni kell stb. Enyhe testi fogyatékossága is van, ami azt jelenti hogy a csontjai az állandó fekvéstől, a nem mozgástól eldeformálódtak. Bár tud mozogni, de sokszor csak járókával képes. (többnyire tolószékkel viszi mindenhová.)

Karácsonykor a nagynéném és anyám elém raktak egy szerződést, hogy olvassam át, és gondolkodjak rajta. A szerződés lényege az, hogy nagynéném a családi házát nekem ajándékozná, cserébe azért hogy én vállalom Tomika gondozását élete végéig. Ezt írásban rögzítenénk is. Valamiért a nagynéném a fejébe vette, hogy Tomikának a jövőjét be kell biztosítania, mert mi van ha holnap meghal??? Anyám támogatta a testvérét, mondván így lesz a legjobb. Én nem gondolkodtam 2 percet sem, egyből nemet mondtam. Mondtam hogy elég nekem a 2 lányom, akik mellett így is túl sokat dolgozom. Én nem vagyok arra képes hogy egy beteg rokont gondozzak. Nem érzem hogy annyira erős lennék, és nem akarom az életemet ápolásra áldozni. Megköszöntem hogy rám gondolt, de nemet mondtam. Anyám és nagynéném vérig sértődtek, hogy én egy önző, lelketlen nő vagyok. Csúnyán összekaptunk. Anyám azt mondta hogy szégyelli hogy miattam nem tart össze a család ami olyan kicsike.. A fejemhez vágták hogy ha valamelyik lányom lebénul akkor én szívtelenül intézetbe tenném. Itt kiakadtam, és mondtam hogy a saját gyerekeimet sosem hagynám cserben. Nem is akarok ilyenre gondolni hogy mi van ha... Nincs ha. Én nem vagyok képes arra, hogy feláldozzam magam egy beteg rokonért aki akár 70-80 éves koráig is élhet, gyerekszinten. Én nem akarok olyan életet hogy 50 évesen egy 30 éves beteg rokonnak a pelenkáját cseréljem.

Karácsony óta se az anyám,se a nagynéném nem békült ki velem. Még ma is haragszanak. Tényleg rosszat tettem? Tényleg el kellett volna fogadnom és vállalnom az ápolást?

Tényleg önző lennék?

Annyira rossz, mert tényleg a családom, és nem szeretnék évekig haragba lenni velük. De nem beszélnek velem. Ha felhívom őket, csak annyit kérdeznek. Meggondoltad magad?? Majd leteszik ha témát váltok. Mit kéne tennem?


2013. jan. 28. 18:21
1 2 3 4
 21/36 anonim ***** válasza:
49%

Dolgoztál ILYEN HELYEN? Vagyis nem éltél benne, csak bementél dolgozni, munka után haza, és most osztod az észt arról, hogy milyen szemét alak a kérdező, amiért nem akarja a saját és a lányai életét feláldozni.

Röhejes vagy...

2013. jan. 29. 12:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/36 anonim ***** válasza:
31%
Dolgoztam,így pontosan tudom,hogy milyen bent egy gyerek élete,szülők és rokonok nélkül.Tudom,hogy mi vár a fiúra és nem irigylem,hogy egy olyan szülő után,aki gondozta és figyelt rá,nem lepasszolta,utána milyen sivár lesz az élete.Pontosan tudom,hogy mivel jár ezeknek a gyerekeknek az ellátása és mennyire ki vannak szolgáltatva azoknak,akik körülöttük vannak.Némelyik szülő kegyetlenebb volt,mint bármelyik idegen.Volt egy kislány,akinek megígérte az anyukája,hogy hazaviszi a születésnapjára.Aztán felhívott aznap bennünket az anyuka,hogy most függönymosást és ablakpucolást tervezett a hétvégére,ezért nem vinné el a gyereket.Ezekután te menj oda és mondd el ezt a hírt a gyereknek.Minden gyereknek kijárna a családi közeg,ennek a kisfiúnak is jót tenne,de a kérdező ezt nem tudja és nem akarja megadni,így jobb,ha nem lesz hozzá semmi köze.Természetes,hogy mindenkinek megvan a saját élete,de ha mindenki csak a másikra mutogatna,hogy ez nem az én dolgom,csináld te,akkor hol tartanánk.Pontosan itt,ahol most vagyunk,kezet felemel és vállalja más.
2013. jan. 29. 12:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/36 anonim ***** válasza:
77%

Utolsó, ne haragudj, de nagyon gáz vagy... Írta azt bárhol is a kérdező, hogy lepasszolja a gyereket és utána nem foglakozik vele?

Igen, pocsék hely az intézet, abban igazad van! De szerinted a kérdezőnek milyen élete lenne, ha mindent, MINDENT!!! fel kéne adnia egy beteg rokon miatt? Gondolkozz már!

Tudod te, milyen az, mikor wc-re nem jutsz el, mikor 3 napig nem tudsz zuhanyozni, a barátaid eltűnnek, lenéznek, amikor sírsz a kimerültségtől? Amikor kakit mosol a falról, mert az ápoltad épp unatkozott? Mert a tv, rádió nem köti le, te meg mondjuk 10 percet a konyhában voltál?

Egy kicsit felment bennem a pumpa!

Könnyű úgy beszélni, hogy betegek közt dolgozol, de utána hazamész és ott a saját életed! Amikor évekig 0-24-ben ezt csinálod, majd akkor tudsz érdemben hozzászólni!

/Bocs a kirohanásért!/

2013. jan. 29. 12:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/36 anonim ***** válasza:
39%
Azzal,hogy nem vállalja,lepasszolta.Ez nem is kérdés.De a gyereknek jobb is.Tudom,hogy milyen egy beteg gyereket gondozni,mint már leírtam ez volt a dolgom és nem volt könnyű.Azt már teljesen és jól körbejártuk,hogy a kérdező miért ne vállalja a gyereket.A gyerek szemszögéből valahogy senki nem akarja látni ezt a dolgot.Neki milyen lesz majd,ha az az ember,aki most szereti,már nem lesz vele és nincs egyetlen olyan rokona sem,aki családot tudna neki nyújtani.Ez szomorú és őt jobban sajnálom,mert rá tényleg ez vár.A kérdező most megkapta a lelki feloldozást,pár év múlva már nem is fog emlékezni erre a dologra,a fiú pedig valóban a szerettei nélkül fog élni egy otthonban.Ez súlyosabb és szomorúbb,mint a kérdező sajnálata,mert neki van választása,a fiúnak nincs.Nem kell,hogy felhúzd magad,te sem és én sem tudunk a helyzeten változtatni,ez lelkiismereti kérdés,amin hamar túl lesz mindenki.
2013. jan. 29. 12:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/36 anonim ***** válasza:
59%
Miért akarsz mindenáron lelkiismeret-furdalást okozni a kérdezőnek? Senki sem nézi a "gyerek" érdekeit...De, a saját anyja. Egyedül neki ez a dolga, senki másnak. Ennyi erővel anyukát is lehetne támadni, hogy csinálhatott volna egy testvért, lehetőleg lányt a fia mellé, hogy ha majd ő nem lesz, akkor a testvér gondozza. Hogy miből nevelte volna őt is fel, mikor foglalkozott volna vele stb. hát ki nem sz..le. Nehogy már a kérdező teljes családjának hajbókolnia kelljen egy beteg rokon miatt, meg feladni a teljes életét, csak mert annak a szegénynek a lelke sérül, ha intézetbe kerül...Igen, sérül, igen, egy intézet nem olyan, mint anyuci. De ez az élet, és az élet olykor kegyetlen! A saját anyjának kellett volna még idejekorán erről méláznia, hogy szoktassa a gyerekét ahhoz, hogy nem körülötte forog a Föld, és nem "rávarrni" egy másik emberre minden felelősséget ezzel kapcsolatosan!
2013. jan. 29. 13:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/36 anonim ***** válasza:
18%
Nem tudok neki lelkiismeretfurdalást okozni,még,ha akarnék sem.Mert ő ezen nem dillemázzot,élből elutasította.Vagyis nincs min aggódnia,nem fogja csinálni és kész.A nagynénit nem értem,hogy miért erőlteti egy olyan emberre,akin látszik,hogy erre nem alkalmas.Leírtam már,hogy én mit tennék,pontosan ezt,amit mondtál,felkészíteném a gyereket arra,hogy én nem leszek mindig mellette,szeretném,amíg élek és gondokodnék róla,hogy anyagilag a halálom után is tudjam őt támogatni.A házat eladnám és abból.A kérdezőt eleve nem kerestem volna meg ilyen kéréssel,de valószaínűleg a nagynéni félreismerte vagy annyira kétségbe van esve,hogy nem jutott más az eszébe,akihez ilyen kéréssel fordulhat.Nagyon rossz lépés volt,nem kellene tartani a haragot,le kellene zárni a dolgot,csak gondolom nehéz ezt lelkileg feldolgozni,hogy tényleg ez lesz a fiú sorsa.Pedig ez lesz és jobb,ha megszokja az anyukája is a gondolatot.A kérdező pedig zárja le magában is,nem kell önigazolást keresni,hiszen nincs B verzió,ez már egy eldöntött tény.
2013. jan. 29. 13:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/36 anonim ***** válasza:
55%

Nem mindegy, hogy egy ember élete megy tönkre vagy négyé. Számolj! Most élnek hárman két fizetésből plusz a csp-ből. Ha magához lenne a fiút, lenne 4 emberre ápolási, csp, a fiú nyugdíja. Szerinted?

Off: amikor anyám stroke-ot kapott és lebénult, behívott az adjunktus és megkérdezte tőlem, ki fogja gondozni. Mondtam, hogy én. Rámnézett sajnálkozva, hogy az nagyon kemény lesz. Én meg akkor még fullon önbizalommal nagy vagányan rávágtam, hogy nem érdekel, az anyám, ez az én dolgom. Nem bántam meg, hogy én gondoztam, viszont rámentek a kapcsolataim, anyagilag nem kicsit állok sz@rul, munkát nem találok mert hogy néz ki az a pár év szünet az önéletrajzomban. Szóval 2 ember élete ment tönkre.

Ezt nem szabad rákényszeríteni senkire!

2013. jan. 29. 13:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/36 anonim ***** válasza:
51%
*Magához venné
2013. jan. 29. 13:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/36 anonim ***** válasza:
10%
Akkor hogy fogalmazzak,hogy mindenkinek tetszen? :) Nem akarja csinálni,nem szeretné,a háta közepére nem kívánja,lehet válogatni,a lényeg ugyanaz,nem fogja csinálni.Túl ragoztam,próbáltam érvelni,bemutatni,hogy miért is kérhet ilyet egy anya,hogy milyen alternatívát is jelent az otthon,hogy ott milyen az élet,de valóban lényegtelen.Ez az ő gondja és valószínűleg meg is fogja oldani a kérdező nélkül.Őt pedig sajnáljátok ti,nekem nem megy.
2013. jan. 29. 13:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/36 anonim ***** válasza:
71%
Mi pedig arra próbáltunk rávilágítani, mivel jár az, ha vállalja.
2013. jan. 29. 13:53
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!