Úgy érzem, a húgom nem aputól van. Hogy derítsem ki az igazságot?

29-es, nem értek veled egyet. Azért ahhoz már csak van köze, hogy a húga az édestestvére-e, vagy csak a fél, ill. ahhoz is van köze, hogy az anyja megcsalta-e az apját.

Egyébként azt írta, hogy az anyja titkolózik, tehát nyilván ki akarja deríteni, hogy az apja tudja-e vagy az anyja megvezeti már évek óta. Basszus, én is akarnám tudni, hogy akit anyámnak tekintek, miket művel a családdal. Szerintem az meg sem fordult a fejében, hogy ha esetleg az apja tudja, akkor számon kérje. De ahhoz teljes mértékben joga van, hogy ne nézzék hülyének a családban, ahol él. Szerintem.

Amúgy meg amiket a kislány ír, azok tények és azt kéne értelmezni, nem azt, hogy ki kire hasonlít.

Kedves #31, rossz helyről indulsz ki, az ugyanis a szülők tökéletes magánügye, hogy milyen feltételek mellett élik a szexuális életüket, bizony, a szülők szexuális életéhez a gyereknek nincs köze.

A másik, hogy az is a szülők magánügye, hogy kit tekintenek a gyermeküknek. Ha a szüleim egy bantu négerről jelentik ki, hogy ő az én testvérem, akkor ő az én testvérem, és kész, apelláta nincs. Újólag elismétlem: az apai elismerés MINDENKIVEL SZEMBEN HATÁLYOS.

Talán a jog ezt mondja, de erkölcsileg márpedig vitatható az ilyesmi.

Én sem örülnék neki, ha a húgomról ilyesmi derülne ki. Ettől ő nem változna a szememben, de anyámat leköpném és leszarom mennyi közöm van a dolgukhoz, attól még igenis van véleményem és jogom is van azt kimondani.

Nem kell kiabálni, mert jelentelek a moderátoroknak.

Te baromságokat beszélsz és nem fogtad fel, amit írtam. Kit érdekel a szülők szexuális élete? Nyilván arra senki sem kíváncsi, ha te igen, akkor súlyos problémáid vannak.

Arra viszont egyértelműen, hogy az anyám/apám/testvérem tényleg az-e, akinek eddig tartottam és anyám hazudozik-e az egész családnak.

Akkor ujra elmondom: nem a nyamvadt "vérség", nem a genetika tesz valakit valaki apjává, gyerekévé, testvérévé, hanem a szabad döntés. Kérdező szempontjából a világon semmi jelentősége annak, hogy a testvére milyen alapon a testvére.

Egyfelől.

Másfelől a szexualitás magánügy, egyedül az ember párjának, szeuális partnerének van hozzá köze, és senki másnak, se a szülőjének, se a gyerekének.

#33, én meg az "erénycsőszködést" kezelném szívem szerint visszakézből... a világon senkinek semmi joga számonkérni rajtam (a partneremen kívül természetesen) hogy én monogám párkapcsolatban élek-e vagy akár swinger-partykra járok... az anyámnak se, a gyerekemnek se... és ebben totál konzekvens vagyok, én se szólnék bele a gyerekem szexuális életébe a törvényes korhatár felett.

#34, annak, és azt jelentesz, amit és ahol akarsz, jogod van hozzá...

66%-os nálad valami nem tiszta.

Kíváncsi vagyok te mit szólnál, ha anyád megállás nélkül hazudna neked és utána mikor rájössz pofánvágna, mert semmi közöd hozzá, majd egy idegen is pofánvágna, mondván erénycsősz vagy, tök normális, hogy egy családban kakukkfióka van, képtelen valaki az erkölcsi példamutatásra és van képe magát ugyanolyan kategóriába helyezni, mint azokat a szülőket, akik képesek attól gyereket vállalni, akivel házasságot kötöttek.

Nézd, egyfelől nem kell a feltételes mód, nekem hazudtak az (örökbefogadó) szüleim, és nem bocsájtom meg nekik soha. Pont, ahogy a kérdező húga is teljes joggal megteheti majd, ha tényleg van valami titok a leszármazása körül, mert neki természetesen van köze a saját leszármazásához, és ahogy a kérdezőnek is köze lenne a sajátjához.

Másfelől nem létezik "az erkölcs", minden embernek saját erkölcsi normái vannak, és hát én sem kényszerítem másra a saját normáimat, így természetesen a mástól is elvárom és megkövetelem, hogy ő se kényszerítse rám a sajátját. Mindenkinek alapvető joga van nem a "keresztény-konzervatív-polgári"-nak titulált eszményt követendőnek tartani a saját életére, és semmi okunk ezt a gondolkodást felsőrendűbbnek, követendőbbnek tartani bármilyen másféle gondolkodásnál.

Azt a szülőt, aki pofán vágja a gyerekét, azt meg a kérdéstől tök függetlenül kell megtörni, egyszer és mindenkorra, gyereket nem ütünk meg. Ez nem csak az én normám, hanem 2005 óta hatályos magyar törvény, ami bárkin számon kérhető.

Persze, hogy mindenki maga szabja az erkölcseit, de onnantól kezdve, hogy családot alapít felelősséggel tartozik a saját normáiért.

Ettől függetlenül van a társadalom és a jog szerint is elfogadott norma, például prostitól elég szépen el szokták venni a gyereket. Ezt be kell tartani. Akinek nem megy, az nem példaértékű és kész.

És valóban lesz joga a testvérnek beszélni, de neki is, amiért egész életében hazudtak neki.

Nézd, azért szerencsére ennyire nem szűklátókörű a társadalom és a jog mint ahogy te itt gondolod, lásd az expornósok és gyerekeik... vagy a Rácz Károly/Terry Black ügy... nem mondom, hogy nem lehet találni a legsötétebb tálibnál is sötétebb gyámügyi osztályvezető-helyettest, de erre való akkor a bíróság...

És hát, hogy ki kit tart példaértékűnek, azt megint csak egyéne, csoportja, korszaka, divatja válogatja... lásd, amikor a fél ország éppen Ambrus Attilának szurkolt:)

És hát természetesen mindenkinek joga van azt számon kérni, amit csak akar. Csak hát nem kell csodálkozni, ha valamire az a válasz, hogy "nincs közöd hozzá"...