Jelenlegi párom nem tudja elfogadni, hogy a volt férjemet a mai napig tisztelem és szeretem emberileg. Hogy lehetne ezen változtatni? Van így közös jövőnk?

Összeházasodtam anno egy 15 évvel idősebb férfivel, született egy fiunk, aki most 8 éves. 2 éve váltunk el, mert már régóta csak barátként éltem mellette. Van egy új kapcsolatom, nehéz volt bárkivel is összekötnöm újra az életemet ennyi idő után, de nagyon jól kijövünk és a fiam is szereti. Viszont egy probléma van, hogy nem tudja elfogadni, hogy a volt férjem mindig jelen lesz az életünkben a gyerek miatt és azért, mert megmaradtunk barátoknak. Nem érti, hogy attól, mert a szerelem elmúlt, még a lelki kötődés megmaradt és mivel emberileg tisztelem és támogatom, nem fogok vele soha összeveszni miatta. Van egy fiunk, akinek mindig mi leszünk a szülei, közösen kell dönteni a dolgaiban és nem akarunk olyan szülők lenni, akik csak marják egymást a gyerek előtt, nem is tudnánk így tenni. Nekem ő mindig fontos lesz és ha tehetem, segítek neki, mert hosszú évekig éltünk együtt és én is sokat köszönhetek neki.

A párom mindig azt mondja, hogy szakítsam meg vele a kapcsolatot, mert neki nem szimpatikus. Jelenleg abból fakadt ki a vita, hogy szeretném, ha karácsonykor eljönne hozzánk ebédre, mert a fiam a 26-át a nagyszülőknél tölti, a volt férjemről pedig tudom, hogy nem tud se sütni, se főzni és a legénylakása nem túl otthonos, nem akarom, hogy a karácsonyt a kutyájával töltse. Erre a párom kiakadt, hogy az csak a mi ünnepünk, ne akarjon bepofátlankodni. Nem értem, miért nem fogadja el a múltamat és miért lételeme, hogy mindenki mindenkivel rosszban legyen és fortyogjon? Szeretném, ha kicsit megbékélne, de ha nem, nem tudom, lesz-e így értelme együtt maradni.