Őszintén mondjátok el nekem: mégis mi a baj a háztartásbeliekkel?
Mindenhol azt olvasom, hogy a háztartásbeli nők ( mások szavával élve kitartott ) nem ér semmit. És most nem az olyan anyukákra gondolok, akiknek pici gyerekük van. Olyanokat hallani, hogy a kitartott nők része csak a pénzre hajt, meg biztos megöli a férjét, tönkremegy a házassága, stb.
Én is eltartott nő vagyok, számomra és a férjem számára is a régi családmodell az ideális, ahol a férfi dolgozik, a nő meg otthon van, és a gyerekekkel törődik. Hál istennek van rá módunk. Én egész életemben szuper anyu akartam lenni, aki 0-24-ben a gyerekei melett van, jelmezeket varr, isteni tortákat süt, és szinte soha nem fáradt, a férjével is jó a kapcsolata. Munka mellett ez nehéz lenne, így viszont minden energiámat a három lányomra fordíthatom.
Persze azt is megértem, ha valakit ez nem elégít ki, de miért olyan nehéz megérteni, hogy nem mindenkit érdekel a karrier? Mi a baj a htb nőkkel? Ártottunk nektek bármikor is?
Kérlek ne az életstílusomról akarjatok lebeszélni, meg ne osztogassatok tanácsokat, csak hogy miért nézitek le az eltartottakat. Úgy veszem észre, hogy a htb már szitokszó manapság. Ténykeg kíváncsi vagyok. Lécci, kultúrált válaszokat.
Ez valahol a női munkanélküliség megideologizálása. Láttam olyan családokat, ahol a nő megtehette volna, hogy nem dolgozik, de el akarta foglalni magát valami hasznossal.
Én nagyon örülnék, ha annyit keresnék, hogy jól el tudjam tartani a feleségemet. Sokan ezt biztos, hogy irigylik, mert ez egy férfinek presztízskérdés és jólétre vall.
Ha pénzügyileg ez belefér és tényleg jó anyuka, szerető és feleség vagy és te ebben találtad meg önmagadat és nem abban, hogy középvezető legyél egy multinál, akkor ez teljesen jó.
Viszont vannak nők, akik ilyen helyzetben szeretnek előjönni a "feláldoztam érted a karrieremet" szöveggel.
További hátrány az anyagi kiszolgáltatottság.
Azt szerintem te is érzed, hogy vannak nők (kevesen) akik munka mellett is ugyanígy el tudják látni ezeket a feladatokat. Addig nincs baj ezzel, amíg nem kezditek magatokat és a munkátokat, mely a családra korlátozódik és csak közvetetten hoz hasznot a társadalomnak egyenértékűnek tekinteni egy női főorvoséval, egyetemi tanáréval, üzletasszonyéval stb.. A te értéktermelésed abból áll, hogy biztos hátteret jelentesz egy férfinak és jó esetben egészséges lelkivilágú, normális gyerekeket adsz a társadalomnak, de mondom van, aki ezt kemény munka mellett is megcsinálja.
Összességében véve ez egy nagyon jó érv a naplopásra.
Nem mindenki a munkájában tud kiteljesedni, van akinek más megy jól. Az emberek hajlamosak irigykedni, becsmérelni másokat, embertársaik kvalitásait és eredményeit megkérdőjelezni. Azt viszont neked is érezned kell, hogy amit csinálsz, azzal messze nem úgy veszed ki a részedet a munkamegosztásból, az értékteremtésből, mint azok a nők, akik a hivatásukat és a családjukat össze tudják hangolni, hozzáteszem ez valóban nagyon nehéz.
Azért más a háztartásbeli, és más a kitartott, ezt ne keverjük össze. Az a kitartott, aki soha nem dolgozik, csak a pénz a kényelem és a luxus miatt él a palival, és esze ágában sincs elmenni dolgozni, mert a pasi mindent megad neki, eltartja, csupán annyi a dolga, hogy főzzön és kielégítse a pasi vágyait. Na ez a kitartott.
Amit te leírtál, az teljesen normális családmodel, teljesen jól van úgy, ahogy leírtad! Munka mellett lehet nem lenne elég időd és energiád rendben tartani a házat, nevelni a gyerekeket, főzni, és a férjeddel is megtartani a jó házaséletet. A gyerekeidnek is jobb, hogy otthol vagy és neveled őket, te vagy velük, és nem passzolod le őket még munka után is, mint sajnos sok szülő. Teljesen jól van így, és az a lényeg, hogy mindenki boldog legyen. A férjednek is jó, a gyerekeknek is, és neked is! Akkor mi a probléma? :) Nem kitartott vagy, hanem háztartásbeli!
Egy édesanya munkája nem egyenértékű egy tanáréval és orvoséval?? Ember hol élsz te? Ez a legfontosabb és legértékesebb munka ami létezik a világon. És a naplopás kifejezésből nagy elegem van, aki ezt hiszi az csinálja utánunk amit mi csinálunk, utána találkozunk.
És ezt mondom én úgy hogy jogász diplomám van, dolgoztam is a szakmámban, valamint szakfordító is vagyok. Nem azért vagyok otthon mert nem tanultam, lusta, vagy tehetetlen élősködő vagyok hanem mert más jelenti számomra az igazi örömet, boldogságot, "küldetést".
Ez a legfontosabb és legértékesebb munka ami létezik a világon.
NEKED. ne döntsd el,hogy másnak mi a legfontosabb és a legértékesebb. nincs jogod más nevében beszélni.
Én tudom, hogy a munkát és családot nagyon nehéz összehangolni, őszinte elismerésem, aki ezt meg tudja tenni. Én biztos nem tudnám, és inkább a gyerekeimet választottam a munka helyett.
Amúgy van végzettségem, dolgoztam is egy pár évig, és ha a férjemmel történne valami, el tudnék menni dolgozni, meg azért van félretett pénzünk is.
A megcsömörléssel pedig nem értek egyet. Én rengeteg kreatív programot szervezek a gyerekeimnek, akik nem kisbabák már, szóval egy percig sem unatkozom. Rengeteget kirándulunk, kézműveskedünk, járunk színházba, stb. És a férjemmel is "minőségi időt" töltök, meg azért össze-össze járok a barátaimmal is, havonta egyszer-kétszer. De nekem egy jelmez megvarrása vagy az adventi kalendáriumok elkészítése is elég izgalom, sokkal jobban szeretem, mint a munkám.
én még egyszer kihangsúlyozom, nem nézem le a dolgozó nőket, valamennyire becsülöm is őket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!