Hallottam egy olyan felmérésről, hogy egyre több a válás, a miatt, hogy a házasságban a nő "befogja" a férfit házimunkázni. Szerintetek is tényleg így lehet, és igazságos ha így van?

Nem tudom gyerekek, én sokszor a házimunka 80 %-át bevállaltam + a gyerekkel kapcsolatos mindenféle ügyeket.

Mégis elváltam,volt párom mindenbe belekötött.

Persze nem azért váltam el mert sokat mosogattam :) inkább azért mert kapcsolatunk bizonytalan lábakon állt.

Ebben ki a hibás? Mi ketten voltunk a hibásak.ennyi

Útközben kiderült, hogy azért a felmérés mégse úgy szólt, ahogy a kérdés címe...

Nincs baj a modern családmodellel, talán Unintelligenséknél esetleg gondot okozhat. Még nem nőttünk fel hozzá. Ez abból is látszik, hogy megalapozott, jól kifejtett, logikus ellenérvet még sehol sem olvastam a modern családmodellel szemben. Csak ilyesmiket, hogy az illető elborzad, ha meglátja a férjét mosogatni, de ez már egyéni difi és szoc. probléma.

A férfi ellen oldal pedig... Csak azt olvasni és hallani, hogy nekik mennyire rossz, amivel kapcsolatban a bizonytalanságot (gyerekkori nevelés és akkori példák szembenállnak a mostani kérésekkel, követelésekkel) teljesen át tudom érezni. De a többi csak zavaros zagyválás, amellett a legrosszabb, hogy egy fikarcnyi empátiát nem tanúsítanak a másik fél (aki a párjuk is lehet akár, te jó ég!) irányában.

Én csak most olvastam a cikket, de nagyon hasonlókat írtam magamtól is. A lényeg, hogy sokkal mélyebben hat a tudatalattinkra a munkamegosztás, mint azt gondolnánk.

Most senki ne vegye magára, de rengeteg olyan házasságot látok magam körül, ahol a nő papucsot csinál a férjéből, minden téren elférfiatlanítja, aztán pár év múlva panaszkodik, hogy milyen tutyimutyi a férj, és keres egy macsó szeretőt. Tényleg rengeteg ilyet látok!!!!

És a nő egyáltalán nem érti, hogy ő maga tette ezt, amikor olyan dolgokat várt el a férjétől, amik alapvetően a férfi szerepkörrel nem egyeztethetőek össze, és hosszú távon, tudat alatt már nem tudta tisztelni emiatt - és a férfi sem saját magát.

Értelemszerűen nem heti egy mosogatáson vagy napi fél óra játékon múlik a dolog. Le se merem írni, hogy mikre gondolok, mert rosszak a tapasztalataim, jönnek a harcias anyukák, és hangoztatják az érveiket, hogy náluk milyen jól működik ez meg az... igen, most még! De én már láttam ugyanilyen szituációkat 1-3-5 évvel később, és sokszor csúnya vége lett... pl. anyuka 2 gyerek után visszament dolgozni, és azonnal összejött egy kollégájával, mondván, hogy a férje egy tutyimutyi balfék, aki mellett nem érzi nőnek magát, a macsó pasi mellett meg igen... és ez csak egy eset a sok közül.

Nyilván számít, hogy ki milyen családmodellből érkezik, milyen férfiképe van: nos, az én édesapám világéletében autót szerelt, évente újított fel valamit a lakáson, festett, parkettázott, tapétázott, mindent megjavított, ami elromlott, hintát, homokozót, mászókát épített és csak ritkán segített be a házimunkába (de nem esett kétségbe, ha anyukám kórházba került és el kellett indítani egy mosást, illetve bizonyos ételeket csak ő főz, mert ő tudja jól!). Az én férfiképem ilyen, de ennek nem voltam tudatában, és nem így választottam párt. Pár év után igen-igen csalódott voltam, amikor a férjemnek komoly gondot okozott egy ikeás polc összeszerelése, és hasonlók. Természetesen nem csak ezen múlt, hogy a házasságunk tönkrement, de összességében elmondhatom, hogy nem tudtam igazán tisztelni, férfinak tekinteni.

Most már nagyon is értékelem, ha egy férfi jártas a férfimunkákban és szívesen teszi meg ezeket! A mostani barátom ilyen, és nagyon tisztelem érte, nagyon büszke vagyok rá és maximálisan értékelem - nem csak azért, hanem mert egyszerűen minden más tekintetben sokkal férfiasabb, mint a volt párom. Szóval én úgy látom, hogy valahol mélyen összefüggenek ezek a dolgok, aki férfias szerepkörben érzi jól magát, az más területeken is férfiasabban tud viselkedni. Persze akadhatnak kivételek!

31: "Az önfenntartással kapcsolatos dolgok nem képezik a párkapcsolat részét."

Majd beszéljük meg ezt akkor, amikor te és a párod is 8-10 órát dolgoztok, ő még csak be sem vásárol vagy egy poharat sem mos el, a te nyakadba zúdul a gyereknevelés, a házimunka egésze..

Rá fogsz jönni, hogy mennyire is fontos a párkapcsolatban a munkamegosztás és a közös teherviselés.

A 46-osnak adok igazat. Nagyon sokan ott követjük el a hibát, hogy önkéntelenül is megpróbáljuk a férfit a magunk képére formálni, aztán mi vagyunk a legjobban elkeseredve, amikor sikerül, és "szembesülünk vele, hogy mit tettünk".

Én nagyon tisztelem a férjemet, a legjobb ember a világon. Rengeteget dolgozik, de meg is keresi több, mint a kétszeresét keresi annak, amit én. És emellett lehet rá számítani, ha otthoni barkácsolnivalók akadnak, cipelni kell, vagy hasonlók, amit én nem bírnék a 41-42 kilómmal. Ezért cserébe az abszolút minimum, hogy nem ugráltatom minden aprósággal, hanem örömmel megcsinálom. Annyi kikapcsolódása van, hogy szeret a számítógépen játszani, azt miért ne hagynám? Sohasem jár el kocsmázni vagy ilyesmi. Nagyon sok nő még az ilyen kis örömökért is kiszekálja a lelket a párjából.

Persze, hogy nem, mert akkor elnyomja a mosogatószer szaga. :)

Komolyabban: ha a párod nem áraszt "férfiszagot" mosogatás közben, akkor az, a logikád szerint azért van, mert nem érzi magát ilyenkor férfiasnak. De ez nem a mosogatás hibája.

És nem is érvényes minden férfira. Akikre meg mégis, az is csak a beidegződés miatt, nem biológiai (és örök érvényű) tények miatt.