Hogyan éltétek meg, hogy válás után anyukátok mástól terhes?
Sziasztok!
Szóval a kérdésem arra irányulna, hogy adott egy család, szülők, gyerek. Utána válás, az anya összejön valakivel és szül neki.
Ezt a nagyobb gyerek hogy éli meg?
Nagyon megköszönök minden választ!
Ha megtennétek írjátok le a korotokat és a nemeteket, valamint azt is, hogy hány évesek voltatok, amikor ez történt, akkor hogyan láttátok, most hogy látjátok és hogy mennyiben változott a szülők hozzátok való viszonyulása.
Nalunk ez meg nem kovetkezettbe. (remelhetoleg nem is fog) De mar volt szo rola. Amikor eloszor felmerult, hogy mi lenne, ha... Hat mit ne mondjak nagyon nem tetszett meg a gondolat sem. De mivel imadom a gyerekeket ugyis szernem a picit. Es vegulis nem az en eletem. Attol meg anyu az anyam maradna es nem hiszem, hogy nagyon valtozna a kapcsolatunk. Talan meg meg is erositene. Mert szamithatna ram es ezt o is tudja.
20/ L
Köszönöm a válaszod!
Akkor te egy nagyon jólelkű pozitív ember vagy. :)
Nekem is jó lelkem van, akármennyire is vasszigorral tudok bánni másokkal, de én ezt nem bírnám elviselni. Első dolgom lett volna lelépni, ha ilyen történik, de hálistennek nem történt.
A párom családjában volt ilyen! 3 féltestvére van! Csak addig szerette a mostohaapuka amíg meg nem lett az ő első gyermeke! Utána sanyarú sorsa lett nem ehetett a többiekkel egy asztalnál ,ha elmentek valahová őt bezárták a házba egyedül és többnyire lekváros párizsis kenyér volt a kaja neki!14 évesen meg odaadta az apjának és lemondott róla!Persze nem minden anya ilyen!
Ennek a kockázata is benne van az új jövevényben!
Jézusom!
És ezt eltűrte az anyja?? Hogy így bánjanak a fiával?
Uram ég. Elképesztő, hogy mik vannak.
Nálunk sajnos nem született meg a baba, de anyukám terhes volt. Én borzasztóan éltem meg azt is, hogy terhes, és azt is, hogy elment a baba.
Nem a ténnyel volt gondom, hogy nem apukámtól van, hanem hogy a semmire szülné, két szobába, nekem érettségi, gyerek bőg, egyszerűen tönkremennénk idegileg. Ráadásul pénzünk alig van, anyukám párja meg tök komolytalan, még csak 1 éves kapcsolat.
Aztán 1 hét alatt kezdtem látni a pozitív oldalát, milyen szép baba lesz, végre lesz kit szeretgetni (a húgom már "nagylány", 14 éves).
A húgom teljesen másképp élte meg, ő attól félt, hogy őt már nem fogom annyira szeretni, mert nem ő lesz az egyetlen kistesó:)
Hát sajnálom.
Utolsó! Nálatok titeket is sajnállak, de azt a kislányt is, aki kárt okozott volna. Sokaknak fogalmuk sincs mekkora lelki trauma egy gyereknek a család felbomlása, aztán egy újtól egy új gyerek, aki azért született,hogy legyen egy közös az igazitól.
Van, aki jól éli meg, de sajnos ilyen példa is van, és én tényleg sajnálom mindkét felet, mert se a születendő gyerek nem tehet a dologról, se a már meglévő.
Elso vagyok.
El sem hiszem... Raszoltam! Edesanya ma kozolte velem a nagy hirt. Hihetetlenul orultem mind addig amig nem kozoltek azt is, hogy nem vszinu, hogy megtarthatjak :( :( :(
Nagyon sajnálom a rossz tapasztalatokat :(
Első és utolsó válaszoló!
Mi a gond,hogy nem tarthatják meg? Talán az egészsége nem engedi?
Sajnálom :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!