Miért nem lehet rászólni? és miért a gyerek parancsol?

12:40es vagyok.

Értelek, de te nem szzólhatsz rá. Ilyenkor Anya mit csinál? Ő sem szól rá a kislányra? A nagyszülők az egy dolog. Nálunk is csak akkor foglalkoznak az unokával, ha kényeztetésről van szó...:/ Mi sok mindent megengedünk, de van amit NEM. Olyankor van nálunk is hiszti, sírás-rívás. Ez elkerülhetetlen, mert most feszegeti a határokat. Türelem és beszélj az értelmesebbik szülővel. :)

még annyit,hogy,ezt írtad:"nem lesz nyávogós, neveletlen hiperaktív kis görcs."

Tudod azért ezen jót nevettem,mert amíg nem vagy ebbe a szituba benne,addig könnyű dobálózni a szavakkal.

Én sem neveltem hisztisnek,de már 1évesen hisztizett..-persze az más dolog hogy amikor nagyobb lett már igyekeztem erről leszoktatni.

Szóval: már az is jó,ha igyekszel majd jó irányba terelni a gyereked nevelését..!

Én az egy évesemet szigorúbban nevelem!!! Na, majd megnézem 20 év múlva, mikor belerúg a szüleibe. Az ilyennek mindig ez a vége.

Nekem meg sokan mondják, hogy szigorú vagyok, pedig csak úgy nevelek, ahogy anyám nevelt. Most már tudom, jól tette.

A hisztikorszak is kezelhető, következetességgel, fegyelemmel. Nem pedig úgy, hogy mindent megengedek neki. (Persze, úgy lehet, hogy hamarabb elhallgat.)

A bátyádék nagy megsértődése akkor lesz, amikor a gyerek bölcsibe, vagy oviba megy és az ovónők szólnak, hogy a gyerek nem olyan, mint a többi, otthon is kéne nevelni. Nyilván akkor majd az ovónők lesznek a szemetek.

Nem hiszem hogy kiskoromban ismertem azt a szót hogy "Nemakarom!!"

Ezen jót nevettem...akkor te nem is voltál gyerek.

Nézz utánna annak hogy dackorszak.

megértem,h kiakadtál,de most amilyen stílusban beszélsz róla/róluk,te is ugyanolyan hisztis kislány vagy,aki mellesleg féltékeny is,szerintem..("bezzeg őt elkényezteti apu...")

Amúgy ilyen szituban én azért meghallgatnám a bátyádék véleményét is,nem csak a tiédet...Ugyanis nekem nagymamám jött ezzel,h "miért nem lehet rászólni a gyerekre"...csakhogy nem értette meg,hogy nekem pl. nem azzal van bajom,hogy rászól és fegyelmezni próbálja,hanem a mikéntjével...Először is,gyereknek ne mondd azt,h "rossz vagy"-nem ő rossz,csak rossz dolgot csinál..Nekik sem parancsolgatni kell,hanem ők is értik a kérem,köszönöm és társait...Nem veszekedni,kiabálni kell rájuk,hanem magyarázni...Te így csináltad?ha nem,akkor jogos volt a bátyád kiakadása,hogy majd a sajátodat neveld,ahogy akarod..

A másik meg,h én is mindent oda adok a gyereknek,ha kéri,de úgy hogy közben magyarázom,h hogyan kell bánni vele,vigyázni rá,stb...Kaja meg,jó ez tőled nem elvárható,de ami olyan én azt kapásból megkóstoltatom a gyerekkel is,lehet az ő szülei is így csinálják,de jó,hogy erre felhívtad a figyelmemet,h ebből ez lehet...

szóval ne haragudj meg,de szerintem ennek az éremnek is két oldala van..

Én úgy gondolom, szabályok mindenkinek kellenek: pl. nem tépem össze anyáék fontos papírjait, nem fojtogatom az állatokat stb.

A szabályok nem öncélúak, mindig van valami jól megfogható érdek, ami miatt léteznek: pl. nem éri kár a szülőket a papírok megsemmisülése miatt, nem döglik meg a nyúl. Ezt az érdeket nem kell minden esetben megmagyarázni egy kétéves gyereknek, de a szabályt akkor is be kell tartani. (Később majd maga is rájön, hogy mi értelme van. Gondolom a konnektorba sem engedik belenyúlni, pedig gyerek még, neki mindent lehet...)

Próbáld ezt megmagyarázni a szülőknek, ha sikerül. De tapasztalataim szerint nem fog menni. JObb ha kerülöd őket.

Abban neked adok igazat, hogy nem kell mindent odaadni neki csak azért, mert kéri. Nem eszünk bele más kajájába, ez is oké. Állatot sem nyuzigálunk, bántunk, eben is igazad van.

Viszont ahogy írsz róla (kis takony, görcs) hát nem túl szimpatikus. Nem lehet, hogy inkább azzal volt a baj AHOGY rászóltál? Mert ha ilyen stílusban osztottad ki a gyereket az lehet bicskanyitogató a szülei számára.

De velük kéne ezt megbeszélned, hogy lehet, hogy otthon mindent szabad neki, de nálatok nem ezek a játékszabályok. Anyuka sem vevő az építő jelegű kritikára?

Van ami már több szimpla dackorszaknál. Hasonló helyzetben vagyunk, csak nálunk a gyerek kisfiú. Őrjöng, hisztériázik, dobálja magát egész nap mindenért. Azon kívül ő üt-vág mindenkit. De minden rá van hagyva, mert ha csak csúnyábban néznek rá, levág egy olyan balhét, hogy az ember nem hiszi el, hogy ilyen van. Nekem is van 2 gyerekem, vannak unokatesók, barátok, és soha egyiknél sem láttam ennyire durva viselkedést.

Nálatok a kislány úgy tűnik alapból nehezebb eset, s ezt még rontja is a szülők hozzáállása.

Amúgy én nem értem, hogy miért kéne mindent odaadni egy gyereknek, csak mert kéri. Telefon, fényképezőgép, kamera nálam mindig is tabu volt.

A kisfiú, akit említettem meg már 1 laptopot és 2 telefont tett tönkre.

Az a gyerek, akit úgy nevelnek, hogy neki mindent szabad, nagyon meg fog lepődni, amikor pl. közösségbe kerül...