Te be tudod osztani a pénzt? Háztartást vezető nők véleménye érdekelne.

12. es vagyok. Ha valakinek nem tetszik, hogy csinálom, jöjjön, és csinálja helyettem, megengedem. Kívánok mindenkinek, aki lepontozott, olyan helyzetet, mint az enyém, számomra nem nehéz, de ha annyira nem tartjátok hasznosnak, hogy piros kezet nyomtok, akkor próbáljátok ki Ti is!!!

Mi csípte a szemeteket a válaszomban?

Őszintén tudom (tudnám) tisztelni azokat a férfiakat, akik nem halnak éhen, nem eszi meg őket a kosz, stb. ha a feleség, vagy a mama nincs 1-2 nap a közelükben.

Úgy nőttem fel, sőt a férjem is azt a rendszert tanulta, hogy a "családfő" lerakta a fizetését az asztalra, (persze a saját hobbyjára-valót leemelte belőle), és az asszony dolga az, hogy ossza be 30 napra úgy, hogy abból minden meg legyen. Hogyan csinálja? Az a feleség dolga!

De dirigálni tudott, legyen ez, legyen az, vagyis a nadrágot ő hordta.

Ezért mondom, nagyon tisztelem azokat a férjeket, akik beszállnak a hétköznapi tennivalók megoldásába is, nemcsak elvárásaik vannak!

"A "családfő" lerakta a fizetését az asztalra, (persze a saját hobbyjára-valót leemelte belőle), és az asszony dolga az, hogy ossza be 30 napra úgy, hogy abból minden meg legyen. Hogyan csinálja? Az a feleség dolga!"

Ilyen komolyan létezik még ma is?

Írják sokan, a férfiak nem tudnak bevásárolni. Hát szüleimnél csak apám vásárol. Anyám meg megoldja abból a főzést, ami van. Apám sokkal jobban bánik a pénzzel, ő keresi a lényege pénzt, mindent ő oszt be.

Párom sokkal többet jár boltba, mint én. Pontosan tudja, miből mit kell vennie: a kg-s/l-es ár szerinti legolcsóbbat, persze mindaddig, míg nem csalódunk benne. Nem szokott hiábavalóságot venni, én rá merem bízni a vásárlást. Ő jobban tisztában van az árakkal, mi hol mennyi, mint én. Ez nem volt így, otthon lakva neki erre nem volt gondja, mellettem vált ilyenné. Talán ti is "nevelhetnétek" segítőkész férfit a párotokból, ha megpróbálnátok. :)

Ő is volt, hogy hozott csokit, jól lecs*sztem, mert pénzkidobás, inkább hoz sütihez alapanyagot, pl. sütőmargarint, és akkor tudja, hogy én csinálok neki. Vagy ha pogácsára vágyik, nem vesz a pékségben, hanem én sütök.

Míg gyerek voltam ez volt, míg férjnél voltam ez volt.

Persze amióta egyedül élek, a különbség annyi, hogy ami van, annak elosztásában egyedül döntök.

A lényeg azért nem változott: legyen elég minimum 30 napra. :)))

Aki minőségi termékre költ és közben nem jön ki a pénzéből, csodálkozik? Miért, pl. mennyivel jobb a márkás tej, olaj, tészta, mint a legolcsóbb? Elárulom: semmivel! Azon kívül, hogy dupla annyiba kerül sokszor, és így azt hiszi az ember, hogy minőséget vett.

Tisztítószerekre és éppen olyan igaz. Kettőnknek fél évig kitartott az 1000 ft-ért vett mosópor, pedig heti 3-4-szer minimum mosunk. Majd biztos megveszem a Persilt meg társait 4-5x-ös áron.