Elmebeteg a testvérem?

Naa ezek még annyira nem elmebeteg dolgok, ha majd elkezd csak úgy véletlen pillanatokban üvöltözni, akkor már lehet hogy kezd megőrülni.

Amúgy meg azért ezzel tényleg vigyázni kell, mert ha túlságosan otthon ragad, később urva nehéz lesz visszaszokni a "normális" életbe. Viszont, az se jó, ha pl folyton csesztetnék e-miatt. Mert így legalább van valami ami tartja benne a lelket.

Például volt egy lány, dumáltam vele és lelki dolgokon filoztunk, aztán mondta hogy az ex-barátja addig mondta neki hogy milyen hülyeség, hogy kutyákkal foglalkozik, viszi őket kiállításra stb. hogy már végül csak elment attól is kedve. Pedig az volt kb az egyetlen dolog, ami úgy igazán lekötötte meg kikapcsolta.

Na persze az se állapot, hogy tényleg csak otthon ül és ennyi, mert ha mondjuk még további 3 évig is ugyanez megy, az azért már tényleg vészes. Arra már nem lehet azt mondani, hogy ooh háát ő jobban szeret otthon ülni.

Egyébként sem egészséges hosszú távon ennyire anti-szocializálódni. De a 3 év mellesleg baromi sok, még 1,5-2 év is sok főleg úgy hogy ugye már így is 2-3 éve csinálja ezt ha jól gondolom. Az is igaz, hogy valószínűleg őt is megviselte, hogy nem vették fel ahova menni akart, aztán az kizökkentette és most nem tudja mihez kezdjen.

Ja én értem, meg ismerős a helyzet valamilyen szinten. Hát igen, örökké nem bujkálhat a mögött, hogy óó hát ez meg az.

Lehet amúgy, depresszió is, viszont abba minél mélyebben belemegy annál nehezebb kijönni. Azért kéne megerőltetnie magát és találni egy munkahelyet, mert lehet hogy szar lesz, de kell hogy valami környezet változás legyen.

Valami ami kizökkenti ebből az elkényelmesedésből meg nyugalomból. Sajnos magától nem valószínű hogy elmúlik, először lehet, hogy nagyon szar lesz meg munkába járni, de akkor is ha nem jár komolyabban sehova, max haverokkal 1-2 helyre, tényleg teljesen szét fog esni, meg hülyeségeket fog gondolni.