Ha én elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok, akkor más miért nem tud?

Nagyon sokáig tartottam magam rondának, mert van rajtam kb. 10 kg felesleg. Most már, némi szakértői segítséggel és kemény munkával el fogadom magam olyannak, amilyen vagyok. Jól érzem magam a bőrömben, így, ahogy vagyok. Tudok mosolyogni az emberekre, van önbizalmam. De mégsem fogad el még mindig senki.

Még mi kellene, hogy találjak valakit? Ugyanis ezzel a hozzáállással sem tudok senkit találni, és folyamatosan kapom az olyan megjegyzéseket, hogy mit akarsz tőlem, te kövér disznó? És ezt olyan férfitól is megkaptam, aki vagy 30 kilóval volt nálam kövérebb, szóval előbb talán tükörbe kellett volna néznie. Olyan férfi pedig még nem volt az elmúlt 4 évben, aki magától akart volna megismerkedni velem. Akivel meg én akartam, attól általában kaptam valami megjegyzést, aztán ennyi. Amit évek alatt sikerült helyreállítanunk, azt ezek a megjegyzések nagyon hamar tönkre tudják tenni.

Egyszerűen már nem tudom mit csináljak? Mindenki csak a vasággyal együtt 40 kilós lányokkal akar ismerkedni? Azt reméltem, hogyha el tudom fogadni én saját magamat olyannak, amilyen vagyok, akkor ezt észre is fogják venni, és el tudnak fogadni, de nem. Tudom, hogy ez önsajnálat, de sírni tudnék, amikor látok 120 kilós, ízléstelenül öltözött lányokat férfival kézenfogva. Mit csinálok rosszul?