Ha én elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok, akkor más miért nem tud?
Nagyon sokáig tartottam magam rondának, mert van rajtam kb. 10 kg felesleg. Most már, némi szakértői segítséggel és kemény munkával el fogadom magam olyannak, amilyen vagyok. Jól érzem magam a bőrömben, így, ahogy vagyok. Tudok mosolyogni az emberekre, van önbizalmam. De mégsem fogad el még mindig senki.
Még mi kellene, hogy találjak valakit? Ugyanis ezzel a hozzáállással sem tudok senkit találni, és folyamatosan kapom az olyan megjegyzéseket, hogy mit akarsz tőlem, te kövér disznó? És ezt olyan férfitól is megkaptam, aki vagy 30 kilóval volt nálam kövérebb, szóval előbb talán tükörbe kellett volna néznie. Olyan férfi pedig még nem volt az elmúlt 4 évben, aki magától akart volna megismerkedni velem. Akivel meg én akartam, attól általában kaptam valami megjegyzést, aztán ennyi. Amit évek alatt sikerült helyreállítanunk, azt ezek a megjegyzések nagyon hamar tönkre tudják tenni.
Egyszerűen már nem tudom mit csináljak? Mindenki csak a vasággyal együtt 40 kilós lányokkal akar ismerkedni? Azt reméltem, hogyha el tudom fogadni én saját magamat olyannak, amilyen vagyok, akkor ezt észre is fogják venni, és el tudnak fogadni, de nem. Tudom, hogy ez önsajnálat, de sírni tudnék, amikor látok 120 kilós, ízléstelenül öltözött lányokat férfival kézenfogva. Mit csinálok rosszul?
Addig nem jössz rendbe, amíg azt lesed, mások mit reagálnak rád.
Lelkileg kell segítséget kapnod. Rajtam 25 kiló plusz volt. Hiába tornáztam, ettem mikroadagokat, amivel egy óvodás se lakna jól, nem fogytam.
Teljesen véletlenül, vonaton futottam össze egy pszihológus hallgatóval. Ő volt az akinek affinitása is volt a szakmájához, nem csak úgy tanulta.
Negyed óra zötykölődés után úgy beszélgettünk, mint a régi barátok.
Ő indított el az utamon. És még a nevét sem tudom. :)
De a tanácsára kerestem egy pszihológust, aki nagyon sokat segített.
Ha elfogadnád önmagad, ezek a megjegyzések elkerülnének. Ha magabiztos lennél, egy két kóstolgatás után leakadnának rólad. Tedd még inkább rendbe magad, ne szégyelj segítséget kérni!
Csak egy sarkított hasonlatot írok, hogy szemléletes legyen: attól, hogy te jól érzed magad 100 kilósan, én még nem fogok a 100 kilós nőkért rajongani.
Nem bántani akarlak, szándékosan fogalmaztam ilyen szélsőségesen.
"Hidd el,ha képes vagy megszeretni és elfogadni magad,akkor az arcodon is látszani fog,az emberek már messziről fogják rajtad látni, hogy milyen jónő vagy"
Ezt egy másik kérdésnél találtam válaszként. Bocsánat az idézetért, de én is erre számítottam, de nem lett belőle semmi. Na most akkor hogy is van ez?
Szerintem a kisugárzásodban benne van, hogy mégsem annyira fogadod el magad. Hisz' azt lesed, a kövér lányoknak van-e barátjuk. Mivel szerinted ők nem érdemlik meg, te ide sorolod magad, tehát te sem érdemled meg.
Egyébként nekem van egy barátnőm, kb. 25-30 kg túlsúllyal. Ahogy belép valahova, mindenkire rámosolyog, és mintha kisütne a nap. Eszméletlen csaj, pasik-csajok egyaránt imádják.
De látod... ne nézd már, olyan ratyi dolog. Jaj, neki van, nekem miért nincs.
Ne gondolj az emberekre, mint kövér vagy sovány. Emberek. Ennyi. Lehet, hogy ez a karma. Amíg te lenézed a 120 kilós lányokat, addig nem lesz pasid. A világot is el kellene fogadni úgy, ahogy van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!