Vajon helyes döntés így megtartani a babát?
26 éves vagyok. Viszont soha nem szerettem volna gyereket, most mégis várandós vagyok. Az anyagiak rendben is lennének, de itt a de.
Úgy érzem, nem tudnám szeretni, hogy túl önző vagyok ahhoz, hogy egy másik kis embernek rendeljem alá a saját vágyaim és szükségleteim. Hogy a szakmámban kéne sikereket elérnem továbbra is. Tudományos területen dolgozom, és ez a szerelmem. Nem szívesen esnék ki belőle.
Párom van, együtt élünk, és ő is elfogadta korábban, hogy nem szeretnék gyereket, most mégis örül, hogy becsúszott (védekezés mellett). Ő is jól keres, 36 éves, és azt mondja, tartsuk meg, segít mindenben.
Én mégis úgy érzem, nem vagyok rá kész, de soha nem is leszek. Érdekelne, ti hogy döntenétek a helyemben.
Még van időm megrágni a dolgot, az orvos szerint maximum 5 hetes terhes lehetek.
Én is 26 vagyok. Soha nem láttam magam körül gyereket,soha nem volt tesóm. Egyszerűen nem tudtam elképzelni mi az hogy egy gyerekkel bánni.. Ma már 2 éves lányom van,ő az életem,s nem tud érdekelni az sem,hogy nem tudok a szakmámban dolgozni.
Szüleid gondolom szeretnének unokázni. Nekem mindenem ez a kis nunis:) Nem érdekel azóta a munka...
Olyan sokféle választ kaptál. Nehéz döntés lehet. :( Próbáld meg úgy is végiggondolni, hogy _SZÁMODRA_ (!!!) melyik lenne a kisebb rossz:
1. elszenvedni az abortusz lelki következményeit (amiket ugye nem lehet elbagatellizálni, bár egyénenként nagyon változó, ki hogyan éli meg) Hozzáteszem, az embrió embrió, azaz potenciális ember, és nem ember, ahogyan a tojás sem tyúk, és a toboz sem fa. (Ezzel nem akarlak e megoldásra biztatni, csak tényként mondom.)
2. megtartani, és szembesülni azzal, hogy az anyaság illetve az anyaság + munka összeegyeztetése, vagy a partnered hozzáállása nem úgy sült el, ahogyan gondoltad/remélted/megbeszéltétek.
Ez annyira kétesélyes, illetve sokesélyes dolog. Azt Neked kell látni a partnereden/családodon, hogy mennyire fontos számukra, hogy a szakmádban támogassanak és melletted álljanak felfogják-e, hogy Téged ez tesz boldoggá és teljessé! Milyen a felfogásuk? Hisznek abban, hogy az anyaság mellett is fontos, hogy egy nő érvényesülni tudjon a hivatásában is, ha az fontos számára? Vagy konzervatív felfogásúak, és azt mondják, egy nő adja csak fel önmagát, ha gyereke lesz?
Persze legideálisabb (az én szememben :) ) a 3. eshetőség lenne, azaz megtartjátok a gyereket, párod mindenben segít és támogat, nagyszülők is, Te ilyen háttérrel sikeres kutató leszel anyaként is, és boldogan éltek, míg meg nem haltok.
Érdekes, hogy akivel hasonló eset történt és nem vetette el a megszületni akaró gyereket, az mind és mind le lett pontozva.
Kérdező, született már döntés ez ügyben?
Persze, hogy motoszkál, mivel a párja is azt nyomatja neki. Meg hát mégis érző ember, szerintem nincs olyan nő, aki legalább egy kicsit ne vacillálna, mielőtt abortusz mellett döntene.
Én nem vagyok babaellenes, nagy vágyam, de tiszteletben tartom, ha valaki nem így érzi. Szerintem úgy kell döntenie, ahogy a lelke mélyén érez. Ha tényleg valahol mélyen meg akarja tartani, akkor hajrá... Bár megjegyzem, attól még lehet, hogy később megbánná. De fordítva is igaz ez.
"Szerintem pedig ahogy a kezébe venné imádná."
Ez egy annyira buta mondat, hogy sírva fakadok. Szóval te, aki SOHA nem találkoztál a kérdezővel, nem ismered, úgy hiszed, hogy szeretné a babát. Hát ez édes.
Ennyi minden indokod? Egy ember életéről dönt, és neked az az érved mellette, hogy SZERINTED szeretné a babát? Hát ez baromi felelősségteljes, mit ne mondjak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!