Vajon helyes döntés így megtartani a babát?

tök őszintén leírom neked a véleményem. :)

nagyon sokan szeretnének kisbabát, és mindent megtennének érte. a helyedben semmiképpen nem vetnék véget egy életnek, mert ezt elég nagy bűnnek is tartom. elhiszem, h a karriered a fontos és a pánikod is érthető. de már az, h felmerült benned a kérdés, az aggodalom, mutatja, hogy igenis megvannak benned az anyai ösztönök. szerintem mindenképpen tartsd meg a babát. jobb anya leszel, mint hinnéd. senki nem mester benne, ezt gyakorlatban kell kipróbálni. felelősség? bizony az. de ő egy élet, aki igazából részben te is vagy. hát nem szereted már most, amikor még ki sem fejlődött? nem érzed, hogy szüksége van rád, az anyukájára? :)

sok szerencsét, remélem segítettem a nagy "tapasztalatommal" és a 21 évemmel :))

Ha csak az életkörülményeidet nézem, és eltekintek a saját hozzáállásodtól, akkor ideálisak a körülmények egy babához.

Viszont fontos, hogy te hogy érzel. És te úgy érzel, hogy soha nem akartál anya lenni, nem tartod fontosnak az életben, ami a te döntésed és nem lehet megkérdőjelezni. A gyermekvállalás nem kényszer kell, hogy legyen, mert így hozta az élet, hanem tervezett. Ha úgy érzed, később sem szeretnéd egy gyermek miatt felforgatni az életed, akkor jobb, ha nem vállalod. Nem mindenkinek célja anyának lenni.

Mondom ezt annak ellenére, hogy éjjel azt álmodtam, volt egy kisfiam, és végigsírtam a délelőttöt, amiért ez egy álom. De ez én vagyok, ahogy te pedig Te. Szerintem cselekedj a saját érzéseid szerint.

23N

ja igen, nemrég láttam egy trailert. magát a filmet még nem, de elvileg nagyon realistán és tényszerűen leírja az anyaságot. ha gondolod, nézd meg :)

http://www.youtube.com/watch?v=uQt6z1SkA00

"Esetleg ismertek valakit (akár magatokra ismertek), aki mindig azt a véleményt osztotta, hogy soha nem szeretne anya lenni? Hogy a jelleme nem összeegyeztethető az anyasággal?"

Hát nem egészen olyan példa, de: egy régi gimnáziumi osztálytársnőmnek volt abortusza, még akkoriban. Nem viselte meg a dolog akkor, hangoztatta is. Meg azt, hogy ő neki aztán sosem kéne gyerek, mert idegesítőek a picik, stb. Most 23 éves, és él hal a gyerekekért. A családjában nemrég született egy pici, mindig vele van elfoglalva, annyira imádja és a párjával is állandóan a babákról beszélnek, nem lepődnék meg, ha hamarosan gyermekáldás elé néznének.

De ez nem egészen jó példa, mert megint más, hogy 16 évesen mit mond az ember és rá pár év múlva, vagy mint a te eseted: már felnőtt nő vagy, úgymond abban a korban, amikor már sokan anyukák és még mindig nem érzed másképp. Ez lehet, hogy nem változik már.

A nővérem szintén nem anyatípus,és hasonló okokat sorolt fel mint te,hogy miért nem akar gyereket.A párjával mindig védekeztek,de mégis terhes lett.Ő is több embert megkérdezett itt a gyakorin pár éve.Kapott választ bőven.Volt aki azt írta,hogyha nem akar anya lenni,akkor vetesse el,mert ha a gyerek nem örömmel jön a világra,abból jó nem sül ki.Volt aki azt írta,hogy bezzeg mások évekig várnak babára,szülje meg,és adja oda nekik.Volt aki azt írta önző dolog csak magára gondolnia.Volt aki azt írta,hogy tartsa meg,az anyai ösztön rögtön előjön amint meglátta a kicsi babát.A nővérem nyomásra(mert otthon is voltak akik azt mondták,hogy ennek a babának meg kell születnie.A leghangosabban anyánk mondta meg a nővérem anyósa)

megtartotta.Meg is született a fia.A kisfiú lassan 2 éves.A nővérem és a párja már rég szétmentek.A nővérem nem szereti a fiát.Sosem szerette.Mondogatta is,hogy miatta mindenről le kellett mondani.A karrierje ugyanúgy véget ért,mint a kapcsolata.Meg volt kötve a keze.Egyszerűen megbánta,hogy megszülte a fiát.Pár hónapja úgy döntött,hogy kimegy külföldre,de nem viszi magával,mert útban van.Se az anyós se az anyám nem fogadta be az unokát,mondván öregek ők már ehhez,meg hogy nem az ő nyakukra kell ám szülni(pedig mekkora abortusz ellenesek)

A nővérem kiment.A fia most velem él.Én szeretem nagyon,mert nem ártott senkinek.Igyekszem mindent megadni neki,igyekszem arra nevelni,hogy boldog kiegyensúlyozott gyermek legyen.Hál istenek még csak 2 éves,és rengeteget mosolyog,játszik.Kis életvidám kölyök.

De tudom pár év múlva amikor 14-16 éves lázadó srác lesz,dühös lesz az anyjára,és úgy fogja érezni,hogy ő kényszerből jött a világra.Azt is tudom,hogy bár imádom az unokaöcsémet,és soha semmi pénzért nem válnék meg tőle,de azzal,hogy magamhoz vettem,én lemondtam arról,hogy saját gyermekem legyen.Én eleve úgy terveztem mindig,hogy csak 1 gyerekem lesz.Anyagilag sem engedhetnék meg többet.

Kedves kérdező.

Én a helyedben nagyon meg gondolnám,hogy mit akarok és mit nem.Írd le egy papírra,hogy szerinted milyen jövőd lesz ha lesz baba és milyen ha nem lesz.Amelyik jobban tetszik az alapján dönts.De ne azért vetesd el vagy tartsd meg,mert mások ezt mondják.Ne mások véleménye legyen döntő.Mások csak a saját lelkiállapotuk alapján mondanak véleményt.

29/N

Az anyai ösztönről leírok neked egy bájos kis történetet ,amit a barátnőm anyukája mesélt.Mondta ,hogy semmi anyai ösztönt nem érzett magában mikor várandós volt.A mama azt mondta ,hogy majd megjön az.

Mikor megszületett a barátnőm várta ,hogy na mikor jön már az az anyai ösztön,mert nem érzett még semmit.Akkoriban még nem voltak a babák állandóan az anyukával ,csak szoptatni vitték be őket.Nos egyszer csak elkezdett kiabálni ,hogy vigyék el innen ezt a gyereket!!Mire a nővér :de anyuka miért ,olyan gyönyörű ez a kisfiú.Mire a barátnőm anyukája:Hát ez az én lányt szültem.

Nyugi jó anya leszel ,és megjön az az anyai ösztön.Mire kell ott lesz a helyén.

16.-17.

Én most lefagytam, főleg a nővéresen, ilyen gonosz dolgot, ha a gyereke iránt ennyire 0, akkor senkit se tud szeretni. Én is ismertem egy lányt, aki elhagyta a gyerekét, de már amikor terhes lett, tudtam, hogy ez lesz, mert mindig csak saját maga érdekelte.

Nekem is van olyan ismerősöm,aki megszülte a gyerekét,mert a nagyszülők már állandóan az unokáról beszéltek és nála is ketyegett már a biológiai óra.Nem kellett volna.Anyagilag nincs gond,a gyerek megkap mindent.Olyan a szobája,mint Disneyland,de az anyjával jóformán semmilyen kapcsolata nincs.A nagyszülőktől kap egyedül szeretetet, ők viszont már idősek,nincs annyi energiájuk a kicsihez.Nem merem elképzelni,hogy mi lesz a gyerekkel,ha kamaszodni fog.

Nagy lutri ez az anyai ösztön.Vagy kialakul vagy nem.De,ha nem,akkor már nem lehet visszacsinálni semmit,azzal a gyerekkel ki lett szúrva.

A gyerek nem kötelező,csak az vállalja be,aki már szülés előtt tudja,hogy igazán szeretné!