Te megsértődtél volna ezen?
Egy ideje nincs munkám. Párom anyja kitalálta, hogy nekem el kell mennem egy öregotthonba, ahol betegeket ápolnak, és meg kell kérdeznem, hogy oda felvesznek e. (ismerem az egyik alkalmazottat)
Szerinte ez tipikusan nekem való munka. Hozzáteszem, utálom a betegápolást. Persze, nem a családtagjaimról van szó, de hogy én idegen embereket pelenkázzak, meg mosdassak, attól még a hideg is kiráz. A végzettségemnek pedig köze sincs ehhez a munkakörhöz.
A kedves mama legutóbbi alkalommal "nekem szaladt" és elmondott mindenféle lusta ribancnak, és kötelezett rá, hogy ott előtte hívjam fel az ismerősömet, aki ebben az öregotthonban dolgozik. Párom közben bőszen helyeselt. Engem a sírás kerülgetett, de felhívtam. Ismerősöm mondta, hogy beszél az intézményvezetővel, hogy lenne a számomra hely. Ezután eljöttünk párom anyjától.
A kocsiban kitörtem, és párom fejéhez vágtam, hogy ha felvesznek ide, akkor kinyírom őket. (mármint őt és az anyját) A méreg beszélt belőlem, elvesztettem a fejem.
Ezután ő nem szólt hozzám, hazahozott, és azóta nem is hívott, nem is beszéltünk, az sms-re nem reagál, nem tudom elérni. Ez egy hete történt.
4 hónapja vagyok munkanélküli, folyamatosan keresek munkát. Tehát nem arról van szó, hogy itthon lopom a napot. De nem ilyen munkát szeretnék! És mellesleg nem is élek együtt a párommal, tehát nem kell eltartania.
Szerintem ő megsértődött a "kinyírlak benneteket" kirohanásom miatt. Na de ennyire, hogy nem képes még csak jelentkezni sem? Ez most tényleg olyan nagy bűn, amit elkövettem? Már többször is bocsánatot kértem sms-ben, de semmi.
Azóta felhívott az ismerősöm is, és mondta, hogy nincs hely az öregotthonban. Ezt is megírtam neki.
Jogosan sértődött meg ennyire? Komolyan mondom, nem értem, hogy a mai férfiakat miért tudják ennyire befolyásolni az anyjuk! :(
Köszönöm a válaszokat!
25/n
Párom 29/f
16. Na igen, civilizált emberek. Itt azzal van a gond, hogy anyós nem hiszi el, hogy nem találok munkát. Szerinte én a fia nyakán akarok élni. (no nem mintha valami pénzes pali lenne) Már vagy 35 éve dolgozik folyamatosan biztos munkahelyen, és az ilyennek nehéz elhinni, hogy manapság ez nem úgy megy, mint régen, amikor biztosan találtál jó munkahelyet. De ez már a sokadig balhé volt 2 év alatt.
18. Na igen. Ő a saját anyját nem ápolta, amikor lebénult. Havonta egyszer meglátogatta, aztán kész.
19. Igen, ez nem vezet sehova. Igazság szerint sosem voltam felhőtlenül boldog vele. Első évben pl le kellett mondani a nyaralásunkat, mert a mama más programot szervezett arra a hétre...Akkor már tudtam, hogy nem fogunk mi együtt maradni. Csak sajnos hülye voltam, hogy nem léptem hamarabb. :(
Na de sosem késő.
Az előttem szólóaknak igazuk van. Hagyd a fenébe a kapcsolatot az ilyen nem igazi férfi, hanem egy kisgyerek, aki az anya kénye-kedve szerint ugrál, úgy kell neki. Az anyós se normális, mert tönkreteszi a fia boldogságát, magához próbálja láncolni. Hosszútávon sztem nem lehettél volna boldog. Ne keresd, én biztos nem kérnék egynél többször bocsánatot... De arra vigyázz, hogy a későbbiekben figyelj arra, h. ne tudja senki rád kényszeríteni az akaratát, ne hagyd magad.
A melóhelyemen(ÁMK) épp most keresnek óvónénit, zala megyei falu, ha érdekel írj privátot.
22. Köszönöm a lehetőséget, nagyon kedves tőled! Sajnos nem tudok olyan messzire elmenni, mert édesanyám beteg, és nem hagyatom itt több napra egyedül. Fél napokat elvan egymagában, de azért szeretnék minden este itt lenni vele.
De nagyon köszönöm a kedvességedet!:)
23. Már döntöttem. Ha keresni fog, akkor csak a szakítás fogja őt várni. Már régóta fontolgatom, csak eddig...tényleg nehéz lépés. De ez már tényleg az utolsó csepp volt.
1., Nem volt joguk beleszólni, hogy olyan munkát erőszakoljanak rád, amitől feláll a szőr a hátadon.
2., A párod kiállhatott volna melletted az anyjával szemben.
3., Számomra erős lett volna, ha bármilyen szituáció kapcsán ilyet mond a párom, mint amit te mondtál. De minden kapcsolat más. Az exem egy vita alkalmával szilveszterkor, amikor erősen ittas volt, olyat mondott nekem indulatosan, hogy "Szétb@szom a fejed." Én ott abban a pillanatban azt éreztem, hogy itt és most van vége. Meg is mondtam neki. Másnap sírva jött át hozzám bocsánatot kérni, megbocsájtottam neki, de jó darabig bennem volt ez a mondata.
Teljesen ebben a szituban voltam.4 eve tortent,hogy az anyosjelolt ram akart eroszakolni egy melot.Kialltam magamert ne mas akarja megmondani,hogy mit tegyek,mi kozben mas lehetosegem is volt,raadasul mi sem eltunk egyutt.Na,azota sem beszelunk egymassal...Baratomnak nehez volt,hogy ilyen a viszonyunk,de azota elfogadta...
Bocsanat,de nem magyar a billentyuzetem...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!