Ti mennyiben támogattátok a gyermekeiteket, miután elköltöztek otthonról?

Szia! Én is leírom neked az én történetemet! :)

21 éves vagyok,már több fél éve költöztem el otthonról, a szüleim nem örültek neki, de azt mondták, jól gondoljam meg, az én döntésem. Egy nálam 8 évvel idősebb férfival élek együtt, aki azóta a vőlegényem és kisbabát szeretnénk. Szóval komoly a dolog :) Amióta külön költöztem, azóta a szüleim nem támogatnak pénzzel. Anyukám szívesen átjön, főz ránk, vagy mi megyünk át, segít amiben tud, de pénzzel nem, mert neki sincs. A párom fizeti az iskolámat, a szükségleteimet ( megjegyzem, ami nagyon szerény, mert arra várok, hogy végre dolgozhassak, ha elvégzem az iskolámat, szóval csak a nagyon szükséges dolgokat veszi meg nekem). Én úgy gondolom, hogy ha már elköltöztél otthonról, akkor próbálj meg a saját lábadon megélni. Ha a párom nem tudná kifizetni az iskolámat, a tankolást és egyebeket, akkor nekem is suli mellett el kéne mennem dolgozni, mert a szüleimtől eszembe nem jutna pénzt kérni. De mivel ő ezt vállalta, én szerencsésnek mondhatom magam. Ha odaköltözöl valakihez, egy nálad idősebb férfihoz, hozzá, az ő lakásába/házába, akkor valamilyen szintem felősséget vállal érted, hogy ha mostantól bármi probléma van, egymást segititek ki. De azt is gondolom, hogyha egy szülőnek van MIBŐl adnia, akkor segít ahol tud. Nem azt mondom, hogy luxusdolgokkal kell elhalmoznia, de ha látja, hogy rászorulsz, akkor igenis foglakoznia kell vele. Az én szüleim sajnos nem tudnak miből, én ezt meg is értem, és nem feszegetem ezt a dolgot otthon, de ők sajnálják, hogy nem tudnak engem anyagilag segíteni, viszont sok törődéssel kárpótolják. :)

nem adósítod el magad de más "nyakán élsz". bocsi:S nem akarok én senkit leszólni, de így nem vagy önálló. Ha nem lenne a párod mit csinálnál?

Ha kajára van pénz próbáljatok meg kicsit spórolni hátha összejön ami kell.

De akkor sem értem hogy miért nem próbálkozol legalább a diákmunkával. vagy ha valamiből nagyon jó vagy korrepetálást is vállalhatsz. Egyéni tanrend sincs nálatok az egyetemen? akkor lenne időd akár gyári munkát is vállalni.

46:

Azt írtad, még húsvétkor sem. Pont emiatt ennek a mondatodnak semmi értelme, hiszen aki nyáron nem nyaral, az Húsvétkor sem.

Különköltöztél,nem éhezel..

Szüleidre k*rvár@ nem vagy kíváncsi ,de a hóbortjaidat meg fizessék?Mert Te nem vagy hajlandó elmenni melózni?Érdekes mód Én spec iskola mellett (8-15 ig voltam)is meg tudtam oldani a munkát mert muszáj volt.Amikor volt akkor hétvégén güriztem,hogy tudjak mit enni.Nem pedig jogsit szerezni...

Tudod az elejét végigolvastam,aztán átugrottam a sok rosszmájú, irigy hozzászólást. Hogy sokaknak mennyire fáj a saját nyomoruk?! A luxus szó nálam egy 30 milliós új bmw-t, gyémántékszereket takar, nem egy nyavalyás jogsit, ami nagyon sok munkakör betöltéséhez szükséges, és az önéletrajzban is jól mutat,sőt jobb helyeken elvárás a jogsi. Ne is foglalkozz velük, itt mindenki úgyis egyetemet végzett, többdiplomás, olyan baromira tudja, hogy milyen az egyetemi élet. Mert aki nem büfé szakra jár, annak igenis kőkemények a gyakorlatok, ott tanulni kell. És mielőtt kioktatnának, hogy könnyű beszélni, mérnöki szak mellett 8 órában dolgoztam jó egy évig, ennek eredményeként most fél évet csúszok,mert együtt lehetetlen a kettő!

A szüleid,ha támogatták a továbbtanulásodat, sőt elvárták, akkor Te is jogosan várod el a támogatásukat, a magánéleted nem az ő dolguk, nem tartom korrektnek ehhez kötni a támogatásodat. Sok sikert! :)