Mit szólnál, ha ezt mondaná a férjed?

Szerintem inkább csak van valami rossz tapasztalata. Állj a sarkadra és mond meg, hogy te márpedig napi fél órát édesanyád segítésével töltesz.

De már látom, hogy nem csak ez a problémád.

Ha félsz neki gyereket szülni, akkor nem érzed magad biztonságban.

Én megkérdezném a férjedtől, hogyha terhesség alatt izületi gondjaid lennének, akkor téged berakna az elfekvőbe?

Nekem terhességi lumbágóm volt, három hónapig (a baba nyomott egy ideget a gerincemben) iszonyatosan kiszolgáltatott voltam. Volt hogy melléültem a vécének és magam alá piszkítottam :( iszonyúan szégyeltem magam, de olyan fájdalmam volt, hogy nem bírtam felkelni.

És a férjemnek kellett felsegíteni, lefürdetni, ágyba rakni, és feltakarítania utánam + lelkisegély, mert bent zokogtam az ágyban.

Kedves Kerdezo

jol vettem kı a szavaıdbol? Csak azert maradnal vele, mert gyereket szeretnel, es ha elhagynad, akkor talan kıfutnal az ıdobol?

Én ezt nem nézném jó szemmel senkitől.

Jól teszed kérdező, hogy elgondolkodsz azokon a bizonyos dolgokon.

Hát én nem szoktam menekülj, keress mást párti lenni, mert mindenhol vannak problémák, de ez esetben ezt kell mondjam pedig.

És örülök, hogy nem tiltakozol ettől a lépéstől.

Méghogy a beteg ember púp a háton, és elvárja, hogy foglalkozzanak vele.

Azaz magából indul ki !!!!!! Másra viszont orrol az ilyen helyzetben.

Sok különösen nőnek ez nem öröm, hogy kell neki segítség, hanem a baja mellett még nagyobb baj, hogy nem tudja magát ellátni, de a férjed eszéig ez nem is jut el.

Vajon ha ő beteg lesz mit tenne. Hát amit mond, elvárná, hogy foglalkozz vele, de te nehogy beteg merj lenni, mert púp leszel egyből.

Arról nem is beszélve, hogy egy gyerek mekkora púp.

Az aztán elvárja a vele való foglalkozást, miután már esze van, addig csak természetesen látja el az ember, pedig még nem is kéri a pici.

Egyébként ő miért vár téged annyira haza ? Nem azért, hogy vele foglalkozz, pedig nem is beteg ?

Hű tudod hidd el nincs még késő, és rátalálni egy normálisabb emberre, mert ez nagyon gáz, nagyon megszivatod magad vele. TUdom nem könnyű, biztos vannak jó tulajdonságai is, de azért nem mindegy a súlyossága a dolgoknak.

Nem tudok észheztérni, hogy ember ilyet mondhat.......

A férjem nagymamája 87 éves, most kezdenek kisebb zavarok jelentkezni nála (szerintem néha nem iszik és kiszárad, ettől zavart lesz). Kétszer oda kellett mennie anyósomnak, egyszer bevásárolni, egyszer meg azért, mert a nagyi zavart lett és össze-vissza beszélt. Amúgy ellátja magát és köszöni korához képest nagyon jól van.

Viszont anyósom azóta hivogatja a férjemet és panaszkodik neki, hogy milyen nehéz az anyjával, keresni kellene neki egy elfekvőt.

Férjem lazán benyomta, hogy oké, de akkor ő is nézzen magának olyat, ami tetszik, hogy ha esetleg eléri azt a kort, hogy be kell neki vásárolni, akkor tudja, hogy milyen telefonszámon intézze az elfekvőt. Anyós azóta nagyon lapít :)

Ez nagyon durva! Inkább fel kéne ajánlania a segítségét, amikor ilyen nehéz helyzetben van az anyukád. Fúj, de gusztustalan féreg!!!

Ez jó figyelmeztetés, hogy mennyire számíthatsz rá a bajban! Páros lábbal rúgnám ki, mert egy ilyen sivár lelkivilágú emberrel nem tudnék jövőt tervezni.

Hát ez nagyon durva! Férjednek fogalma nincs arról, milyen egy elfekvő, milyen az egészségügy helyzete!

Hát elég kemény dolog. Ez volt az első ilyen reakció, vagy már engedett el hasonlót? Ha nem, akkor most mutatta ki a foga fehérjét, és én meggondolnám, együtt maradjak-e vele.