Hogy oldanátok meg a házimunkát, ha a párotok beteg?
Nálunk a következő a felállás: táppénzen vagyok második hete, és még egy darabig maradok is, mert olyan bőrgyulladásom van a sípcsontomon, hogy feküdnöm kell.
A betegség már november óta tart, csak most feküdtem rendesen le vele. Előtte is kímélve voltam a házimunkától valamennyire. Bár orvos úgy mondta, ok, járjak el dolgozni, de otthon pihenjek. Ám mivel ez nem használt, elmentem táppénzre, mert lassan járni sem tudtam. (igen, tettem már fel kérdést erről!)
Párom nagyon igyekszik, de nem sokra megy egyedül, azt veszem észre. :( Főzni nem igen tud, így oda be kell állnom, valamit alkotni, ha enni akarunk. A mosogatás az, amit napi szinten megcsinál, de ahhoz is káromkodik egy sort és sokáig elmaszatol vele. A konyha szalad, a megmosott edényeket a földre rakja száradni, a pár m2-es konyhában mindenütt belebotlik az ember... Söprés, felmosás nuku. Morzsa már térdig ér lassan, a pult, gáztűzhely morzsás, rászáradt foltok... Második hónapja lakunk itt, de eddig talán ha 3x lett felmosva... az is én voltam végül, mivel ő csak halogatta. Azt látom, hogy sokat tökök a házimunkával, de sehova sem jut: végeredményben okádék az egész lakás. Holnap jön a tulaj lakbért szedni, hát rendbe kellene rakni a lakást. Szerinte persze minek, így most, hogy elment 2-kor dolgozni, én raktam rendet mindenütt. (szobákban meg halomszámra állnak a ruhák, minden bútoron és a földön) Érdekes mód, fél óra alatt összesöpörtem és felmostam minden helyiséget és rendet is tettem az edények közt, plusz megszereltem a konyhaszekrényt, amit ő "majd megcsinál".
Tudom, hogy igazságtalan vagyok, mert a munka mellett rászakadt ez is, de nem tudom, mi lenne a megoldás. A lábam most hála az erőlködésnek, megint duzzad és fáj, de legalább rend van...
Ti voltatok ilyen helyzetben? Hogy oldottátok meg?
23L
Első vagyok.
Engem sem kell lehurrogni, ugyanis én meg 21 vagyok, és az enyém nem is gyógyítható állítólag. Tehát aki rosszabbul járt, az én vagyok.
Ha te bírsz egész nap feküdni (én nem bírnék, a zúzódott bokámon is inkább elbicegtem bokaszorítóban), akkor tedd azt.
Viszont azt sem várhatod el a párodtól hogy egész nap a házimunkában feküdjön, ha nem akar (ezt kívánja jelezni azzal hogy nem is teszi).
Hívd át anyudat vagy barátnődet, valamilyen ismerősödet segíteni.
A párodat pedig kissé szolidabban hajtsad, persze, csinálja ő is, de ne rá zúdítsd az egészet, mert csakazértse fogja megcsinálni.
Nem fekszem egész nap. Csak k**va rosszul esik ez a lehurrogás, hogy mert ezzel miért nem tudom végezni a dolgom? Így is elég bűntudatom van, hogy nem vagyok munkában, mert úgy érzem, tudnék menni. És próbálom magam nyugtatni, hogy de muszáj kipihenni... Csak az ember nehezen hiszi el, mert annyira nem tűnik vészesnek, de ezt az orvosom is elmondta, és azt is, hogy ugyanakkor nem lehet mit tenni, mint feküdni. Amúgy ténylegesen nem fekszem, ülök felstócolt lábbal a kanapén, laptop meg mellettem.
Valaki írja: hogy bírok feküdni, ő nem tudna. Ha kórházba fektetnének, ott is fel-alá futkosnál? Kedves 21 éves! Úgy beszélsz, mintha ágyban, nagy kamuzva feküdnék és dirigálnék a páromnak! Képzeld, nem oktatom ki, sőt segítek neki, csak nehéz, mert olyankor persze mondja, hogy nem-nem, feküdjek le... Végül mégis ott kell kikötnöm, mert pl. krumplit nem akar pucolni, ahhoz is egy sort káromkodik, mire nekikészül, már meg is pucoltam...
Anyuék meg ha nem lennének, normálisan be sem rendezkedünk! már 3 hete itt laktunk, de még a költözködéskor szerzett dobozokat azóta is viszi majd le... Hát apu levitte őket. Anyu meg kitakarított és rendet tett. Mit mondott a párom, mikor elmentek? Hogy most ég a pofája...
Én értem hogy ezzel pihenni kell,de most olvasd vissza amit írtál, és tényleg nem bántásból mondom.
Ülsz a kanapén a laptop mellett, és megvárod míg hazaér a munkából és kikáromkodja magát a krumplipucolás miatt!
Mire hazaér ezeket meg is tudnád csinálni, hisz pl. zöldséget pucolni tálcán a kanapén ülve is lehet-és a párodnak máris egy morgolódással kevesebb van,már jobb a kedve!
Mikor kimész pisilni visszafele kanyarodj a konyhába és tegyél két tányért a helyére,délutánra minden a helyén van és nem is mászkáltál semmit pluszba. Ha kimész inni szintén tegyél el valamit,vagy moss el egy poharat.
Miért, szerinted nem csinálom meg? Dehogynem! A krumplipucolós eset speciel nem ilyen volt. Krumplistésztát csináltam, mivel az ugye gyorsan megvan. Lényeg, hogy míg én hagymát vágtam, stb., kértem, hogy addig pucoljon krumplit. Hát ekkor a gép előtt ült és ment a káromkodás... Szóval ő nem akart besegíteni nekem a főzésbe lényegébe. És mire kimászott, arra megpucoltam mindet...
De van olyan is, hogy mivel ilyen nagy kedvvel jön segíteni, hogy akkor mondom: hagyd, akkor megcsinálom. Erre kikapja a kezemből, mikor én kérem vissza, hogy mondom, megcsinálom, akkor üvöltözik és a kezembe nyomja: akkor itt van b*zd meg! És elvonul...
Egyébként most wc-t, gáztűzhelyt, és a kádat pucoltam ki... Szóval nem fekszem a gép előtt...
Már előre hallom, mit mondd, ha hazaér... Hogy minek csináltam, megcsinálta volna...
Kedves 23 éves, ha megcsinálod te, akkor minek irkálsz ide nagy unalmadban?
Ha itt sajnáltatod magad, attól kész lesz a házimunka?
Itt a lényeg: "Ezen kórképek közül a fájdalom az erythema nodosumra a legjellemzőbb. Kezeléséhez tartozik a kiváltó okok felderítése és felszámolása, antibiotikum, antihisztamin, ha kell, kortikoszteroid adása, helyi nyugtató, ..."
Ez sem egy könnyű betegség, ne irigyeljétek!
Tehát ez sem egy könnyű betegség
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!