Ezt el kellene tűrnöm vagy ez már tényleg túlzás?

Kedves Kérdező, nekem nagyon úgy tűnik, hogy nem is akarsz változtatni a helyzeten: jobbnál jobb tippeket kapsz, de ahelyett, hogy belátnád, hogy igazuk van a válaszolóknak, csak sápítozol, hogy "dehát te nem mered ráhívni a rendőrséget", "mégiscsak az egyetlen fiad", "mégiscsak övé a lakás fele", "dehát te már hányszor mondtad nekik". Nem veszed észre, hogy ezek csak üres kifogások? Nekem úgy tűnik, hogy irtó kényelmes neked sápítozni, hogy így, meg úgy, de amikor konkrétan cselekedni kéne, hogy a helyzet gyökeresen megváltozzon, rögtön talán kismillió kifogást, amiért szerinted nem rakhatod ki őket.

Azt írod, közös gyereket szeretnének, habár még csak öt hónapja ismerik egymást. El kellene magyarázni nekik, hogy a gyereket fel is kellene nevelni valamiből, és nagyi meg dédi nem lesznek mindig ott, hogy az ő pénzükön éljenek... Aki nem tudja eltartani a gyerekét, az ne is szüljön! Te annak idején szültél egy gyereket, te ennyit vállaltál, nem pedig hogy te gondoskodj akár még a dédunokáidról is...

Tudom, hogy a szavaim falra hányt borsóként hatnak, mert nem szándékozol kirakni a kedves fiadékat, de akkor már csak azt kérdem bátortalanul, hogy miért tetted fel a kérdést? Én együttérzek veled, de ha továbbra is mártírkodsz (mint azt tetted az elmúlt negyven évben először a férjed, aztán a fiad mellett), akkor nem tudok mit mondani, mint hogy edd meg, amit főztél!

kedves kérdező!

a pár kommentben amit irtál abban is csak mentegeted magad meg őket hogy mit miért nem lehet meglépni. most csunyát irok de a kifogás olyan mint a segg, mindenkinek van belőle. ha nem akarsz TE az utcára kerülni a kishölgy által jobb ha megszabadulsz tőlük. nem hinném hogy sajnálkozni kéne miattuk.

ha nem lépsz pórul járhatsz még az anyukád is.

Kedves Kérdező!

Őszinte leszek hozzád!

1.) Nem CSAK a fiad barátnőjét kellene szidnod, hanem a fiadat is! Azért nem ugyanaz, ha egy 24 éves nő, vagy ha egy 36 éves férfi nem tudja eltartani magát! Gondolom fáj hallani, de a fiadat Te tetted ilyen lúzerré, azáltal, hogy nem nevelted meg a megfelelő időben a megfelelő módon!

2.) A rossz nevelési módszereiddel már így is eléggé tönkretetted a fiad életét! Javítsd most ki azzal, hogy nem adsz nekik több pénzt, bármilyen eszközzel de érd el, hogy vegye komolyan az életet és kezdjen el dolgozni! Ezzel jóvátehetnéd az eddigi félresikerült nevelését! Ne érdekeljen, hogy ki mit gondol vagy mond rád. Szerintem tudod jól, hogy a fiad érdeke az, hogy felnőjön és megtanuljon rendesen dolgozni! Ha nem teszel semmit, akkor kellene lelkiismeretfurdalásodnak lenni, nem akkor ha teszel is végre valamit!

Bocs, ha durva voltam!

"Vétkesek közt cinkos, aki néma."

Szia, remélem nem baj, hogy tegezlek, ilyen fórumokon már csak így szokás...

Szerintem abszolút igazad van, te gondolod jól. Rendesen, szépen írtad le a problémát is nem éreztem azt, hogy ki akarod rakni a nőt mindenáron, hanem inkább tényleg megoldást keresel.

Véleményem szerint nagyon el van kényeztetve a fiad, pedig sokat köszönhet neked és az anyukádnak is valószínűleg. Elég sokat tettél már érte, még most is dolgozol - többet mint ő.

Azt gondolom meg kellene vonni tőle ezt a nagy pénzáradatot.

Ha kirakni nem is fogod a házból, pénzt ne adj neki, mondd meg, hogy nincs. Költs magadra is és ne foglalkozz vele.

A gyerekeknek se pénzt adj, hanem vedd meg nekik a ruhát meg mindent, amit kell. Azt nem tudják tőlük elvenni, mert végső esetben szerintem mindenhonnan megpróbálnák elvinni a pénzt...

Esetleg beteheted a pénz nagy részét bankba. Azért mégse olyan rossz megoldás, hiszen később amikor már esetleg a fiad magára marad, lesz neki pénz, és mégse marad ott egy forint nélkül.

Szerintem erre a nőre ne alapozz. Most lehet rosszul látom a dolgokat, de akkor a csaj kb. 19 évesen szült. Hát, nem tudom... én most annyi vagyok, de azt gondolom ha ennyi idősen (szinte még gyerek) babát vállal akkor nem lehetnek hatalmas ambíciói az életben. Mármint munka terén... Nem is értem az ilyet, legalább a gyerekét eltarthatná vagy valamit csinálhatna ha már megszülte.

és egyébként is milyen nő az olyan, aki iszik?! Na szóval elég erőteljesen megvan róla a véleményem így látatlanban is.

Szerintem fontos, hogy ne adj a fiadnak pénzt, és esetlegesen viseld el amiket ez majd kivált belőle... akkor rákényszerül, hogy alább adja és elvállalja a több műszakot is vagy hasonlót.

Ennyi idősen már igazán dolgozhatna, én nem tudom mit szólnék ha ilyen férfival hozna össze a sors. Jó, hogy otthon lakik de akkor azt gondolná az ember, hogy dolgozik már rendesen. Lassan 40 éves, ilyenkor már bőven családja van az embernek és önálló.

Én nem is tudom mit akar, őszintén... Nem értem hogy lett ő ilyen. Bár nincs is jogom ezt megítélni és nem tudok róla semmit, ezért nem is tudhatom.

Nyiss bankszámlát amihez csak te férsz hozzá és az anyukád. De erről ne is szóljatok különösebben semmit, maradjon titok. A tietek és kész. Igazán megérdemled, hiszen te dolgozol érte!

Ülj le a fiaddal és a nővel, hogy döntsék el melyikőjük megy el dolgozni vagy mi lesz, mert te nem tudsz több pénzt adni. Esetleg kitalálhatsz valamit, hogy miért nem mert mire kell vagy nem tudom. Vagy mondd, hogy csökkentették a fizetésedet. És ne érdekeljen, hiába könyörögnek ne adj nekik.

Valószínűleg eljutnak odáig, hogy majd hazudni fognak, hogy mire kell a pénz... ne sajnáld meg őket, mondd meg hogy neked is kellett pénz régen is, de elmentél dolgozni és előteremtetted.

Ne foglalkozz azzal, hogy esetleg emiatt összevesztek kicsit, helyre kell már rakni a fiadat. És úgyis megbékél majd idővel. És a hasznára fog ez válni, hogy megtanulja már végre, hogy felnőtt ember.

Visszatérve, ha odamennek sírni, hogy nincs befizetve pl. a telefon akkor ne adj nekik pénzt, hanem hosszan kérlelés után bólints rá de mondd meg, hogy adják oda a csekket és te fogod befizetni. Ezt csak példának írtam, de mindig legyél résen. Én az ilyen jellemű emberből simán kinézem, hogy hazudjon, csaljon csak hogy neki kényelmes legyen továbbra is. Nem bántásból, de több ilyennel találkoztam már.

Kétségtelenül nehéz helyzet. Esetleg beszélhetnél ügyvéddel, végrendelkezhetnél is és biztos tud hasznos tanácsokat adni ezzel a helyzettel kapcsolatosan is.

Most ne arra figyelj, hogy a fiaddal megromolhat a viszony köztetek, mert az várható, hogy ha megvonod tőle a pénzt "hisztizni" fog.

Végül még csak annyit, hogy szerintem te 90%ban helyesen cselekedtél mindig, és kiszolgáltad őt, mindent megadtál neki amit tudtál. Azt gondolom te látod jól a dolgokat.

Hozzá kell tennem, hogy nálunk a családban voltak hasonló jellegű viták, szóval én igen ritkán állok "anyós-oldalra" de most mégis neked adok igazat miután átgondoltam a leírtakat.

Remélem megoldódik a problémád én sok szerencsét kívánok ehhez. Esetleg kérdezd meg a fiadat milyen munkát csinálna szivesen, végül is még annyira nincs késő mondjuk egy tanfolyamot elvégezni. Anyukám még később állt neki tanulni, úgy emlékszem pár hónap alatt megvolt, azóta is nagyon sok hasznát veszi. És ha meglenne neki is valami hasonló akkor elmehetne dolgozni máshová amit talán nagyobb örömmel csinálna. Ez így nem állapot.

Minden jót kívánok, szép hetet neked és az anyukádnak, a család többi tagjának pedig kívánom, hogy vegye már észre magát kicsit.

Remélem nem sértő amiket írtam, és remélem valamennyire használható volt, vagy legalább érdemes volt elolvasni :)

Még annyit mindenképpen le kell írnom, hogy 1 szerintem ha ilyen esetben kihívod a rendőrséget, vagy akár csak fenyegetőzöl is vele az teljesen érthető.

Mármint ha a nyugdíjat el akarja venni tőletek. És nem kell aggódni, nem lesz semmi először csak kijönnek és elbeszélgetnek vele. Őszintén szólva amíg vér nem folyik addig más esetekben sem tesznek semmit, szóval attól végképp ne félj, hogy letartóztatják vagy hasonló.

2 örülhetne a fiad, hogy ilyen anyja van, aki segít neki és pénzeli a végtelenségig. Nem szép dolog ezt kihasználni.

3 azt gondolom a fiad mellé egy határozott nő kellene, aki segít neki beosztani a pénzt és megtervezni a hétköznapokat. Persze kitudja, lehet tévedek és a mostani lány az igazi... beszélhetnél vele, hogy próbálkozzon akár az interneten társkeresőkön vagy járjon el ismerkedni vagy nem tudom. Biztos találna magának rendes nőt. Persze ezt akkor hozd szóba ha a mostani nővel nem olyan nagy a szerelem, vagy esetleg szakítanak.

Én legszivesebben lekevernék a nőnek egy pofont, ha tényleg így áll a helyzet, hogy nem dolgozik ráadásul még a gyerekét is veled tartatja el. Én nem tudom mi járhat a fejében, később ha a kislány iskolába fog járni majd te veszel meg neki mindent oda is?!

Tényleg rossz párosítás, hogy a fiad se túl szorgalmas és még egy ilyen lusta nővel...

Menjetek el pár napra kirándulni, kikapcsolódni anyukáddal vagy legalább vegyetek magatoknak pár dolgot, meglátod nem dől össze a világ, ha magadra is költesz. És megérdemled, ráadásul kell a lazítás, ennyi idegeskedés, stressz után.

A házból pedig ne költözz ki, te építetted, lehet nem is éreznéd már magad jól máshol.

Most már tényleg zárom soraimat, őszintén remélem sikerül megoldást találni. Azért ha lesz kedved írj majd, hogy mire sikerült jutni, mert nem mindennapi helyzet, kíváncsi vagyok mi lehet a megoldás, amire esetleg nem gondoltunk.

Kérdező, nem azzal van a gond, hogy lenne-e szíved kirakni a fiadat a lakásból, hanem azzal, hogy hogyan létezhet az, hogy 36 évesen nem tartja el magát? És ezt csak úgy teheti meg, hogy kinyaltátok a fenekét (bocs a kifejezésért, de ez az igazság). Ha nekem lesz gyerekem, akkor a szeretetemet nem azáltal fogja megkapni, hogy kinyalom a fenekét, hanem azáltal, hogy megtanítom, hogyan használja egyedül a papírt... Remélem, érted a hasonlatot. Lehet támogatni, segíteni, kedveskedni, de tanuljon meg önálló lenni, mert nem lesz mindig anyu-apu, akik eltartják. A te fiad meg már bőven benne van abban a korban, amikor már egyáltalán nem normális, ha a szülő eltartja. Tehát valahol te nagyon elrontottad, és remélem, hogy még nem késő. Én nem leszek ebben a helyzetben, amibe te kerültél, mert én a gyerekemet sose fogom így kiszolgálni, szeretni fogom, és megadom neki, amit lehet, de meg fogom tanítani az önállóságra. Tudod, én, aki úgy élek (24 évesen közel minimálbéres fizetéssel diploma előtt jó szakmával), hogy a szüleim nem segítenek, csak hátráltatnak, mert öcsém a kedvenc, sokszor bámulva nézem azokat a társaimat, akiknek a szüleik a fenekük alá tolják a kocsit, a lakást, meg mindent, néha örülnék, ha csak a felét kapnám, ha csak a jó szót, mégis úgy érzem, így, hogy saját erőmből teremtek elő mindent, amire szükségem van, az mégiscsak inkább az enyém, és én mégiscsak jobban meg fogok tudni állni a lábamon, a jég hátán is, ha kell, mert megtanultam, hogy csak magamra számíthatok igazán, és bár fáj, ahogy a szüleim bánnak velem, mert ez meg a másik véglet, de nekem nem kéne, hogy mindent alám toljanak, mert sose tudnám tőlük elfogadni, elég lenne, ha szeretnének.

Te valamit rosszul csináltál, és emiatt kényszerülsz most radikális döntésre, a kicsit talán még magadhoz is vehetnéd, jogi úton akár, hiszen a fiad alkalmatlan a gyereknevelésre, csak attól tartok, őt is ilyenné nevelnéd, hacsak nem tanultál az esetből.

Ha nem akarsz túl radikális lenni, egyszerűen csak ne adj nekik pénzt, és ne járulj hozzá a luxuskiadásaikhoz (dohányzás pl. hát én arra már csak elvből se adnék). És nyomd a fiad kezébe az expressz újságot, hogy nagyon sürgősen keressen munkát. 36 évesen már illene dolgozni.