Túlzás, hogy így reagáltam erre a szitura?
Dióhéjban: anyósom (akivel kb. 9 hónapja nem beszélünk) írkált mindenféle hülyeségeket a páromnak, többek között azt is, hogy sajnálja, hogy velem van és szte már párom is rájött, hogy én azért akartam gyereket, hogy megfogjam őt.
(A gyerek tervezett volt, párom jobban be volt indulva)
Párom nem reagált semmit erre (mert mindek, nem változtatna semmin), ami nekem nagyon rosszul esett.
Anyósék hazajöttek külföldről, erre közölte párom, hogy átmegy a gyerekkel. Én megint kiakadtam, mert minek akarja látni a gyereket, ha ilyeneket írkál?? Persze elmentek, ami nekem megint nagyon fáj...
Szerintetek?
Leírtam: a reakcióm az volt, hogy nem viheti át a gyereket.
Köszi a válaszokat! Az bánt a legjobban, hogy ők bármit mondhatnak rám, én meg nem tehetk ez ellen semmit. Legjobban a páromra haragszom, hogy nem áll ki értem... :-(
A párod nem akar meddő vitát nyitni.Okos enged,szamár szenved.
Meg egy idő után belefárad az ember a magyarázkodásba,hogy de anyuci,nem is,hülyeségeket beszélsz stb. Had gondolja akkor ezt,az ő baja nem a tietek.
És valószinüleg az unokáját szereti,és valoszinüleg (bár ezt nem tudhatom) veled sincs különösebb baja,azon kivül,hogy elszakitottad úgymond a kicsi fiacskájától.
Tudom,hogy nehéz,de valahogy megoldást kéne keresnetek KÖZÖSEN erre a problémára,elsősorban a gyerek miatt. Hisz őt nem lenne fair azért elszakitani a nagyijától,mert nektek kettőtöknek bajotok van egymástól.Meg hát szar úgy,hogy két nagyon szeretett rokon között feloldatlan ellentét van,folyamatos háború,fikázások. Nekem elhiheted.
Én is haragudnék a páromra ha nem állna ki mellettem,de csak akkor ha a szülei ok nélkül bántanának.
Szerencsére engem imádnak és én is őket.
Ez az, hogy ok nélkül utál... A hibám annyi, hogy beleszerettem a fiába és "elvettem" tőle. Az előző barátnőt 6 év alatt sikerült elüldöznie, pedig az méh diákszerelem volt.
Amit írtok mind szép és jó, ezért biztos velem van a baj, hogy nem érdemli meg anyós egy olyan tiszta és ártatlan gyermek szeretetét, mint a Lányunk...
Az a baj, hogy én úgy gondolom, ha az anyám bármi rosszat mondana a páromról, addig nem mennék át hozzá, míg bocsánatot nem kér. Ez nálam alap! Félek, hogy az idegeim már nem sokáig bírják, mert békülni nem fogunk, ahoz túl sok mindent tett már (ez már az utolsó utáni-utáni csepp volt nálam).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!