Rosszul esett, amit mondott! Vagy én reagáltam túl?!
Párom egyik haverja 3 év után szakított a barátnőjével. Nem igazán tudtam a részleteket és fagattam páromat, az okok miatt.
Párom ezeket nem nagyon tudta és szerintem nem is igazán érdekelte, csak annyit mondott. Hogy most lesz csak igazán jó élete haverjának. Nem tartozik felelősséggel senki iránt, szabadon csinálhat azt amit akar. Semmi gond, csak party, szex, csajok. Semmi elvárás...
Nekem ez nagyon rosszul esett. Mintha neki börtön lenne a kapcsolatunk? Vagy jobban érezné magát singliként mert egy kapcsolatban csak elvárások vannak!? (Az igaz, hogy változnia kellett jó néhány dologban miattam, mivel a korábbi életfelfogása-életvitele nem volt összeegyeztethető egy párkapcsolattal.)
Ezt vele is próbáltam megbeszélni, szerinte eltuloztam. Mondtam neki, ha ő is inkább egyedül szeretne lenni mondja meg és elengedem. Azt válaszolta, hogy csak velem akar lenni. De amikor összejöttünk nem akart kapcsolatot. Még "élni" akart,partyzni és minden ami ezzel jár csakhogy betoppantam az életébe és felforgattam mindent, most meg már el se tudná képzelni nélkülem.
De nekem mégis rosszul esett. Mintha a szíve mélyén nem kapcsolatra vágyna és hiányozna neki a régi élete. Vagy ez csak belemagyarázás a részemről? Mit gondoltok?
Megváltoztatni az életét?
Azt nem én akartam megmondtam, hogy nem leszek olyan férfival aki ugy váltogatja a csajait, mint más a zoknit. Nálam nincs második esély, ha egyszer megcsal miattam bármit csinálhat nem fog érdekelni.
Egy párkapcsolatba nem fér bele a mérhetetlen önzőség, amivel rendelkezik. És pláne nem az hogy hetekre eltűnik, ha épp ugy tartja kedve. Mert épp nincs kedve a barátnőjéhez.
Sztem ezek alap dolgok, csakhogy ő eddig bármit megtehetett a kapcsolataiban. Csak használta a nőket és egyik sem érdekelte igazán.
Saját maga miatt változott és hogy egy kiegyensúlyozott kapcsolatunk lehessen.
Szóval az, hogy papucs lenne? Soha nem lesz az és soha nem akarnám, hogy az legyen.
Ugyan ugy kiköveteli a szabadságát ő a domináns. Csak már ketten vagyunk és az én érzéseimet is figyelembe kell vennie.
De nem erre vonatkozott a kérdésem. Csak, most valamiért elbizonytalanodtam.
Lehet, hogy mégsem olyan boldog, mint amilyennek látszik vagy amilyennek gondolom...
A kimondott szavaknak bizony súlya van. Ez az ember egyik kifejező eszköze. Ha mondd valamit egy ember, akkor azt valaki meghallgatja általában, ezért nem szabad olyat mondani, amit nem gondolunk komolyan, hiszen a másik fél nem gondolatolvasó. Vagy ha mégis, utána megbeszéljük vele, hogy bocsi, de kicsúszott a számon, nem úgy gondoltam.
Kedves kérdező, a te esetedben nem ez volt, szerintem igenis sértő amit mondott, ha meg nem gondolja komolyan, miért mondta, vagy miért nem kért bocsánatot?
Ez olyan mintha pl. azt mondaná:
-De jó a haveromnak, hogy a barátnője oltári az ágyban, nem kell kurv.khoz mennie!
Nem tudom, érzékelitek-e amit mondani akarok ezzel a sarkított példával?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!