Meghalt a mamám! (? )
Múlt vasárnap a földön talált rá a nagybátyám..Agyvérzés..A fél agya vérben volt,de nem volt olyan rossz állapotban,mozgatta a szemét és a kezeit,lábait is.
Csütörtökig bírta...Amikor megtudtam,hogy meghalt,nem tudtam felfogni.Vagyis még most sem tudom..Anya azt mondja,hogy jobb így Mamának,mert nem kell szenvednie,tolószékben,járóbottal járni,nem kell pelenkázni,mert az már nem is lenne élet neki...Hanem szépen elaludt,mert tudta,hogy minden rendben körülötte.Azt mondja még anya,hogy már nem szenved,jó helyen van a papámmal.
De egyszerűen nem tudom elképzelni,hogy soha többet nem látom..Nem ülünk ki a teraszára,nem ugrik föl az ölébe dorombolni a nagyon vad cicája,nem nézzük,hogy hogy ugranak fel a csirkék a diófára.nem ülünk ki a ház elé egy kis padra,és nem kiabál mindenkinek oda az utcán aki elmegy előttünk,hogy Hová mész?!
Soha többet nem mondja el,hogy "Nem élek már én soká"
Évek óta ezt mondogatta,de a korához képest (74) rettenetesen jó formában volt..Soha többé nem mondja a kutyámra,hogy "nem tudja,hogy hol az eleje,meg a hátulja" (bulldog)Soha nem készít már nekem valami kis bugyuta de aranyos dolgot,és nem vesz meg mindent,ami béka,mert rettenetesen imédja a békákat..Nem tudom elhinni,hogy abban az aranyos,illatos kis házban már soha nem megy vissza senki lakni..nem jön vissza hozzám Mama..stb.. A lényeg,hogy nem tudom elképzelni az életemet,hogy őt már soha többé nem látom,és ő sem látja a konfirmálásom,ballagásom,az első szerelmem..stb.
Egyszerűen nem tudom feldolgozni.Van,hogy csak úgy rámjön a sírógörcs,és nem tudom abbahagyni.
Holnap lesz a temetés,nem tudom,hogy fogom bírni :(
Hogyan engedhetném el a mamám,hogy ne fájjon ennyire?Vagy mindig ennyire fájni fog,hogy eltávozott?Mit tegyek?Hogyan tegyem magam túl rajta?:(
13/L
válasza:Nézd, anyukádnak igaza van. Gondolj arra, hogy már nem szenved, és ha nincs is itt köztünk, gondolatban mindig veled marad és fentről segít neked mindenben. Látni fogja a szerelmedet, a ballagásodat, mindent :)
Természetes hogy ennyire fáj, minden hozzánk közelálló elvesztése nagyon fáj, de egy idő után már szépen tudsz mamádra gondolni, ami azt jelenti hogy el tudtad őt engedni és el tudod fogadni, hogy ő elment.
válasza:Annyi idős voltam, mint te, amikor édesapám elesett a kertben, mert agyvérzést kapott és mindjárt meg is halt, folyt a szájából a vér. Anya engem küldött orvosét (se mentő, se orvos nem volt a közelben, még telefon se). És nem bírtam otthon maradni, a legkedvesebb tanárnőmhöz menekültem. Évekig tartott, amíg feldolgoztam ezt a szörnyűséget, nem felejtettem, csak lassan beletörődtem.
Tudom, hogy nagyon nehéz, nem is lehet neten keresztül vigasz nyújtani. Ha hívő a család, próbálj imádkozni, ehhez templom sem kell, az talán valamennyit segíthet.
válasza:Részvétem!
Sajnos nem tudok mást mondani, mint ,hogy (talán) az idő begyógyítja a sebeket.
Én 11 voltam mikor elvesztettem a mamámat,és a mai napig nagyon hiányzik, azonban úgy gondolom mivel kisebb voltam talán könnyebb volt feldolgozni
Most viszont az Édesanyámat vesztettem el, és egyszerűen mérhetetlen a fájdalom amit emiatt érzek. Minden nap eszembe jut,és nem tudok én sem beletörődni ebbe a dologba.
Szerintem tekints úgy a mamádra, mintha még mindig veled lenne, és mindig gondolj arra,hogy ő biztosan látja azt ami körülötted történik,és a szívedben mindig ott lesz és vigyáz majd rád.
válasza:14 57-es: ha nincs kivel megbeszélnie, akkor sokkal nehezebb. És ilyenkor a net is segíthet.
Őszinte részvétem.
válasza:Csak le akart a irni.
Sajnalom a Mamádat de igaza van anyukadnak, mar jobb helyen van, gondolj erre. Nem szenvedett, ez a lényeg!
Az én Papám is nemrég halt meg. Olyan allapotban, hogy már en kivantam a halálát, azért, hogy neki jobb legyen. Pedig jobban szerettem mindenkinel, hidd el.
Az idö majd segit de a fajdalom nem fog elmulni soha, csak megtanulsz elni azzal a hiannyal, amit maga utan hagyott a Nagyid. :(
válasza:Gondolja arra,hogy a mamádnak a lehető "legszebb" halála volt.Anyukádnak igaza van jobb így mintha sokat szenvedett volna.
Én is elvesztette már a nagyszüleimet,tudom mit érzel.
Hidd el sokkal rosszabb az ha évekig magatehetetlenül fekszik valaki,pelenkázni kell fürdetni etetni stb.Még megfordulni sem tud egyedül az ágyban,borzasztó megalázó egy embernek az ilyen állapot és nagyon rossz így látni azt akit szerettünk.
Ilyenkor az a legrosszabb a szeretteinek,hogy gondoskodnak róla-jó esetben nem rakják be egy korházi elfekvőbe a hozzátartozók-de egy idő után már olyan nehéz ez,hogy nem mondják ki ugyan de már azt szeretnék ha "nem szenvedne többet".
Adj hálát a Jóistennek,hogy a nagymamád nem kínlódott sokat halála előtt hanem szép csendben elaludt.
Ha eszedbe jut mindig gondolj a szép emlékekre,amiket írtál ne az elmúlásra,akkor könnyebb lesz elviselni a hiányát.
Soha ne zárkózz magadba,beszélgess a szüleiddel,barátokkal vagy akár az interneten,különösen most az elején fontos,hogy ne folytsd el az érzéseidet hanem add ki magdból.
Fogadd őszinte részvétem.
válasza:Nagyon átérzem a fájdalmadat, te Kicsi Lány. Érettebb, intelligensebb vagy, mint legtöbb korodbéli (hatásvadászat nélkül írsz, de minden szaván "átjön", mekkora veszteség ez..)
Sirasd el őt..akármennyi időbe és akármennyi könnybe telik is. Ne akarj uralkodni a fájdalmadon..hagyd ezt a felnőttekre, akiket kényszerít a környezet, a társadalmi elvárások, hogy "tartsák magukat" bizonyos helyzetekben. Te sírj csak bármikor, - addig, amíg magától elapad a könnyed. Majd ott kezdődik meg a gyógyulás, elengedés: annak a belátása, hogy ő már fizikai értelemben nincsen - de az a rengeteg (kis és nagy) gyönyörűség, amit adott, (és ami megkapott az írásodban) veled marad és "dolgozni" kezd benned. Amilyen felnőtt lesz belőled (érző, okos és jó, efelől nincs kétségem!) abban az ő példája benne lesz. A tisztes, dolgos életét te fogod "konfirmálni", ha "nagy" leszel. Nekem is volt egy ilyen dédmamám..halott már harminc éve, (szilárd volt, egyszerű, rendíthetetlen református..) - és máig azt szeretném, ha felnőhetnék hozzá. Érted-e, Kicsi Lány?
Imádkoztam a tiedért - de másként rendelte az Isten. Ő nyugosztalja mindkettőjüket - és azzal, amit adtak, tartsa meg bennünk őket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!