Miért van az, hogy valakinek a karrierje fontosabb, mint egy gyermek?

Nem értem, hogy miért kéne mindenkinek ugyanabban a korában gyereket vállalni. Ha valakinek kijön a lépés, fiatalon már keres eleget, mert van egy jó szakmája, nem tanul egyetemen, hát akkor vállaljon gyereket, hajrá! Aztán ott vannak mások, akiknek meg nem így alakul az életük, tovább tanulnak, máskorra tudják előteremteni a feltételeket, azok meg hadd vállaljanak később. Nem kell ítélkezni, nem feltétlenül "fontosabb a karrierje, mint egy gyerek". Csak egyszerűen nem adottak a feltételek egy gyerekhez és a karrierrel ezt elő lehet teremteni. Másrészt pedig léteznek emberek a földön, akiknek egyáltalán nem való család, de ettől még kiváló emberek lehetnek. Pl. sok tudósnak és művésznek nem volt családja, mert sajátos hivatásuk volt, nem sikerült mellette a családalapítás. De ettől még rendes emberek voltak.

És akkor arról már ne is beszéljünk, hogy nagyon különböző belső motivációk állnak a családalapítás mögött. Sokan 18-20 évesen belemenekülnek egy házasságba a szüleik elől, vagy mert megszokták, hogy családban léteznek, jönnek a gyerekek, aztán 10 év múlva döbbennek rá, hogy élni szeretnének, szabadon, függetlenül. Megint másoknak hosszas tanulás (!) kell ahhoz, hogy egyáltalán megtudják, milyen valakivel együtt élni, kötődni, milyen szerelmesnek lenni, mert a családjukban ezt nem kapták meg, pl. mert a szüleiket elvesztették vagy elváltak. Annyira sokfélék vagyunk, és sosem tudjuk, mi van abban az emberben, akiről ítélkezünk.

25f, érzéketlen egyetemista

Csak épp nem mindenki akar gubbasztani a könyv felett egy gyerekkel. Meg lehet hogy van aki egyetem mellett is kap annyi anyagi támogatást akár szülőktől vagy jól kereső pasitól, stb, hogy megoldja.. De a többség nem ilyen.

Én megértem, ha valaki nem a szülei nyakára vagy anyós-após nyakára akar gyereket vállalni.

16:54

Figyu!

Téged ki pénzel? A szüleid pénzéből tartod el a gyereket vagy a pasidéból? Kinek az internetét használod? Ki tankol abba a kocsiba amivel eljársz az egyetemre? Vagy ki fizeti a buszon a jegyet? Hát persze hogy jól elvagy ha valaki kitermeli ezeknek a költségét. Majd akkor legyen nagy a szád ha ezekre te is letudsz tenni pénzt.

Amúgy szerintem te vagy a nagy okos mert már egy ideje 3 év munkaviszony kell.

Nahát micsoda érett anyukának reagálgatunk.

Nem volt ezzel a kérdéssel semmi gond egészen addig, amíg a kérdező jól leírta a válaszolókat.

Csak azt tudnám akkor miért tette fel a kérdést, ha nem bírja a válaszokat. Legalább ne írná le.

Ici picit be is tudtunk tekinteni a személyiségébe így 19 évesen. Hm... nem vagyok biztos, hogy legtürelmesebb, megértőbb személyről van szó hiába fiatal. Hm.. vagy épp túl fiatal ? ...

Nem beszélve, hogy a kérdésekre, hogy miből nevelte a gyerekét nem válaszol. Elég egyértelmű is elvégre.

Empátiád nem sok van, kritizálni jól tudsz.

Nem kellett volna vitát csinálni a kérdésedből egész más véleményem lenne. Nem mintha számítana a véleményem rólad az már igaz.

Amikor nagy divat volt 18-19 évesen szülni mást nem is nagyon lehetett csinálni az egész országban. Volt egy presszó esetleg egy mozi oszt csókolom. Lehetett menni a gyárba, meg a tangazdaságba dolgozni érettségi után, vagy előtte, helyette és ennyi.

Alig volt valaki akinek volt motivációja és lehetősége arra, hogy bármi mást csináljon, a tanulok egy kicsit, szülök egy gyereket, a kisszobában ellakunk az urammal amíg nem sikerül lakáshoz/házhoz jutni, aztán ha letelik a gyereknevelés ideje megyek dolgozni a szövetkezethez, hazafelé veszek három-négy otthonkát és a keverőtárcsás mosógépben kimosom a család ruháit, meg főzök grízes tésztát. Oszt csá. Manapság kicsit többet lehet csinálni meg elérni MINDENKINEK, és van aki vágyik is rá és tesz is érte.

Változik a világ változnak az emberek is. AZt is megkérdezhetnéd, hogy manapság miért néznek tévét az emberek, mert régen alig néztek. Ja, hogy hetente egyszer volt adás?

Amit a 16:16-os írt az hülyeség. Mostohaanyám 36 évesen szülte az első gyerekét és nála türelmesebben, nagyobb szeretettel a gyermekével foglalkozó embert még nem láttam. Holott már visszament dolgozni de mindene a kislány és sosem fáradt vele lenni.

Kérdező! Nagymamám a 3. gyerekét 40 évesen szülte akkor már volt két majdnem felnőtt lánya. És fel tudta nevelni, most már jóval 25 felett van a fia is, és még ő is él.

Anyám 20 évesen szült engem, keresztanyám 17 évesen az unokatesómat.. Eleinte minden szép és jó volt csak később mindketten rájöttek hogy ja lehet nem így kellett volna, mert még kicsit élni kellett volna. Mindkettőnket felneveltek tisztességesen (unokatesómat kevésbé), de anyám elmondta nekem, hogy ha még egyszer lenne nem így csinálná. Szóval miért is általánosítunk?

20 vagyok. Szeretnék gyereket. Majd egyszer. Most még egyáltalán nem érzem hogy ideje lenne, és persze miből is nevelném? Tanulok és igen örülök, hogy tanulhatok, hogy nem függök senkitől, hogy fiatal vagyok, azt csinálok amit akarok, utazni akarok, világot látni, dolgozni és kipróbálni minél több dolgot. Majd eljön az idő amikor nem ez lesz a legfontosabb, de most még nincs itt az az idő. Van párom évek óta és vele képzelem el a jövőmet is. Én mindig úgy gondoltam hogy 28 éves korom körül szeretnék szülni, szerintem még akkor se leszek öreg. Ez meg hogy fel tudom nevelni ha korábban szülök? 30 évesen is meghalhatok, meg bármikor is, ez nem így működik. Ismerősöm nővére huszonévesen halt mg rákban, mikor 1 éves volt a kisbabája.

Szóval szerintem hagy döntse már el mindenki maga. Ha neked így volt jó akkor jó, de miért zavar ha más másképp gondolja?

Kedvesem, a család nem szorul háttérbe... Hogy miért előbb a karrier?

Én elkezdtem egyetemre járni 21 évesen, addig bizony dolgoztam, hogy megkeressem a pénzt, amiből majd fizethetem a tanulmányaimat. Diplomálás után 25 évesen kaptam egy álomállást. Dolgozni kellett, hogy a hitelt, amit a tanulmányok kifizetésére még pluszban felvettem, kifizessem. Sajnos a családom, a szülők szerettek volna támogatni, de nem tudtak. Mosolyra nem adnak könyveket az üzletben... Majd a munkahely fizette a továbbképzésemet.

Akkori párommal szakítottunk. Tehát, nemigen lett volna háttere a drága gyermeknek, akit esetleg megszülök.

28 évesen jutottam el oda, hogy megismertem jelenlegi páromat, de ugye az ember 1 hét után nem szülhet valakinek gyereket.

Engem nem volt aki eltartson, fizettem magamnak az egyetemet, kaptam egy állást, amiért sokan manapság csak imádkoznak és az álmaikban fordul elő. Fizetnem is kellett a hitelt. Sajnos nem tettek a seggem alá semmit!

Igy már, amink most van, szülnék gyereket. De azt senki ne állítsa, hogy 30akárhány évesen rossz anya leszek vagy nem teremtettem meg semmit, vagy hogy érzéketlen tuskó vagyok! Hányan vannak vajon még így mint én?? És ezeket az embereket inkább meg kellene becsülni, mert elérnek valamit a saját erejükből, nem pedig szülnek gyereket, aztán 22 évesen még eszükbe jut, hogy leugranának bulizni!