Miért van az, hogy valakinek a karrierje fontosabb, mint egy gyermek?

Ahogyan az egyik válaszoló is írta teljesen egyetértek..miért kötelező gyereket szülni? Semmi értelme..lehet itt jönni a szeretet dumával..Szeretetből nem lehet megélni. Én 24 vagyok főiskolára járok, okj-t csinálok, nyelvet tanulok és még melóznom is kell mellette, mert nem megy máshogy.

és így sincs garancia arra, hogy találok olyan munkát amiből fent tudom MAGAMAT tartani. És akkor nem jártam el sehova, nem voltam se szórakozni se nyaralni. És nagyon sokan vannak sz&rba, mert vagy nincs munka ha van akkor keres kb minimálbért. jobb esetben nincs hitel...és inkább ne legyen gyerekem, mint hogy szüljek egyet a semmire. van aki szerencsés és jó anyagi háttere van, de sajnos a többség nem ilyen....nah ezért fontosabb szerintem a karrier, mint egy gyerek. meg pl nem biztos, hogy mindenki vágyik arra hogy anya legyen (vagy apa) engem sem mozgat egy csöppet sem ez a dolog, nem csak az anyagi része miatt. Megkérdezik tőlem hogy jajj mért nem akarok, jajj úgyis meggondolom magamat..Hát nem felnőtt vagyok el tudom dönteni.

Butaság a korra hivatkozni.

Lehet, egy 19 éves szülői segítséggel ellátott, anyagilag segített lány, aki gyereket akar.

Ugyanakkor lehet egy 3O éves akinek még mindig nincs jó anyagi háttere amire építhetne egy babát, és senki nem is tudja segíteni. Nem a kornak van ehhez köze szerintem.

Azért mindig azt mondom a karrier fontos, hogy ha a segítség elmúlik és nem gazdag az illető, legyen miből tovább felnevelni a kis családot. És nem egyszerre kell gyereket nevelni és suliba járni az is jó szerintem.

Egy 19 éves is lehet türelmetlen, akár kicsapongó attól, hogy akar és lett babája. És utálhat olvasni, és gagyizni a gyerekkel.

Míg egy 3O éves is lehet türelmes, végre érett az anyaságra aki rászánja az idejét és leül játszani, olvasni.

Nem korfüggő ezt szeretném hangsúlyozni.

Nem fontosabb. Csak éppen: megélni meg kell. Az én szakmámban 27-28 előtt nem kerülsz ki az oktatásból (gyerek mellett csinálni képtelenség lenne), így ha 2 évet még dolgozni akarsz teljes gőzzel, akkor 30 fölött vagy.

Ezen kívül: akkor akarok gyermeket vállalni, amikor tényleg teljes szívvel ott tudok lenni, és nem 1 évesen bölcsibe rakom, aztán ovi-iskola, és este 5-ig napköziben van. Először "letudom" a pörgést, karriert, és UTÁNA rászánom azt az időt, amit a gyermek(ek) ténylegesen igényelnek, nem megszülöm és az állammal neveltetem őket.

Engem például nem elégítene ki az az élet, amiben csak a gyerekről van szó. Emellett láttam anyukám, hogy szenvedett, mivel nem tudta befejezni az egyetemet, amikor teherbe esett, aztán született három gyereke, oké hogy nagy családot akartak, de most negyvenéves fejjel ment vissza diplomázni és legyünk őszinték, egy negyvenes pályakezdő több mint hátrányos helyzetű. Örülhet, ha felveszik valahová egyáltalán.

Akkor inkább már én most tanulok, amíg fiatal vagyok és fog az agyam, hogy képes legyek majd akár gyerek mellett is értelmes munkát végezni távmunkában, ami lássuk be, egy képzetlen embernek nem nagyon adatik meg.

26 vagyok, tavaly diplomáztam, sajnos munka alig akad, most nincs is.

A volt barátommal többek közt emiatt is szakítottunk. Ő gyereket akart, de nem gondolt bele semmibe.

Nem állandóként, betanítottként dolgozott, a szüleivel lakott.

Én pedig friss diplomával szülök egy gyereket a semmibe?

Hová? Itthon lakjak anyámékkal? Gyakorlat, fizetés nélkül? Ő pedig a szüleivel 10 kilométerre? Mert hiába mondta, én oda tuti nem költöztem volna egy pici lakásba, gyerekestül.

Barátnőm 19 évesen szült, azóta szétmentek, nem nagyon volt ideje tanulni, dolgozni pedig gyerekkel nem veszik fel sehová. A szülei szegények, most az új barátjánál lakik, aki viszont elég fura ember...

Tőlem is minden állásinterjún kérdezik, hogy van-e párom, lesz-e gyerek. És hiába mondom, hogy nem, ők úgyis elkönyvelik, hogy én 1-2 év múlva elmegyek szülni..

Én veled vagyok! Bár nincs gyerekem de olyan 25 év körül szeretnék szülni (amúgy még 18 se vagyok). Mindig azon gondolkozom, hogy milyen az amikor van egy 10 éves gyerek és a szülei már 45-50 évesek. Az én szüleim 10 éves koromban 35 körül voltak. Na meg ha már ilyen 50 évesek akkor mire 20 éves lesz a gyerek, akkor már 60 évesek lesznek és nem is biztos, hogy élnek addig mire lesz unoka. Na ezt most jól leírtam...:D

Apukám főnökének 44 évesen született meg az első fia...most 6 éves. Van még egy fia az meg 2 vagy 3 éves. Azért ez már nem a legjobb...én mindenképpen 30 év alatt akarok szülni és nem szeretném, hogy nagy legyen a korkülönbség a férjem és közöttem.