Felnevelnéd, ha sérült gyereked születne?
Tegyük fel, hogy nem enyhe értelmi sérülésről van szó. Hanem olyanról, ahol esély nincs rá, hogy valaha is önálló életet tudjon élni; se nem lesz munkaképes, se nem járhat iskolába. Minimálisan fejleszthető. Nem lesz szobatiszta felnőtt korára sem.
Felnevelnéd, vagy intézetbe adnád?
Tudom, sok család rokkan bele, ha vállalja a gondozást. Lehet, hogy kiverem a biztosítékot a kérdéssel.
Amikor a 2. babám a pocakomban volt, akkor iszonyú rossz eredményt produkáltunk egy vizsgálaton. 2 hétig nem tudtuk, hogy egészséges lesz vagy down szindrómás. Auztán kiderült, hogy minden oké, az adott vizsgálat eredménye volt fals.
De meg sem fordult a fejemben, hogy elvetessem vagy születése után eldobjam.
Az biztos, hogy mindent megtettünk volna, hogy a lehető legjobb kezelést, ellátást, orvosi támogatást kapja, de akkor is melletttünk, a családban.
"Nem mondanék le róla, de segítséget biztosan igénybe vennék, ahogy írta már valaki korábban. Nekem az egy mindenki által vállalható és a körülményekhez képest mindenki számára a legjobb megoldás, még a boldogságot is meg merem kockáztatni :)."
Igen, az elején ők is ezt mondták... A gyerekért mindent... Aztán mikor a család összehullik, az édesanya magára marad, vagy szimplán a közös életük csak a sérült gyerek körül forog, olyan, mint saját élet, megszűnik, és annak kéne a legnagyobb örömnek lenni, hogy aznap csak kétszer kellett kimosni a 30 éves gyereküket a saját ürülékéből...
Mikor semmi, de semmi boldogító dolog nem marad az életben... Akkor titokban, még maguk előtt sem bevallva arra gondolnak, miért nem döntöttek másképp, mennyivel könnyebb, boldogabb életük lett volna.
Ahhoz,hogy felnevelj egy ilyen sérült gyereket,nem elég a jó szándék, Akkor pedig szinte lehetetlen,ha még vannak testvérei. Apukának dolgozni kell, az anyának ellátni a háztartást és a többi gyereket. Nem lenne ideje és energiája a nap 24 órájában a sérült gyerekkel foglalkozni. Szaktudás is kell,és nagyon sokba is kerül az orvosi kezelés,a gyógyszerek,gyógyászati segédeszközök is.
Erre csak azok képesek,akik elég gazdagok,és tudnak segítséget is hívni a gyerek ellátásához.
Érdekes kérdés. Hogy a magam részéről mit tennék, inkább bele sem gondolok.
Viszont két családot is ismerek, akik ilyen gyereket nevelnek. Az egyiket közelebbről, ott olyan 7-8 éves korában érte a kislányt baleset, azóta van éber kómában, ennek olyan 4-5 éve. A másikat távolabbról, ott oxigénhiánnyal született a baba másfél éve, ő is magatehetetlen, és nem sok jóval kecsegtetik a családot. Mindkét esetben otthon laknak a gyerekek.
Számomra szinte hihetetlen, hogy ez a két család mennyire bizakodó, és mennyire tudnak örülni minden kis fejlődésnek, amit látnak a gyereken. Talán az is hozzájárul, hogy mindkét család mélyen vallásos, ez azért sokmindenen átsegít.
Ismerek olyan családot,akik vállalták,hogy felnevelik. Az apa halálra dolgozza magát,munkába menekül,inkább dolgozik minthogy otthon legyen. A feleség felmondott,mivel egész napos felügyeletet igényel a gyerek. Most 16éves a lány,van egy fiú testvére. A testvéren is látszik,hogy mennyire rossz ez az állapot. Az anyát más nem érdekli,csak a gyerek. Több milliót költöttek haszontalan kezelésekre.
Ezt látva biztos vagyok benne,hogy nem vállalnám!
22:04
Hát igen... Amit igazán igazságtalanságnak tartok, az az, ami egy ilyen családban az esetleges egészséges testvért éri... Mit kap a szülői figyelemből, szeretetből? Legtöbb esetben semmit, ha most tényleg teljesen magatehetetlen sérült testvérről beszélünk. Neki ezerszer rosszabb sorsa van, mint a sérült testvérének. El kell viselnie, hogy az ő legnagyobb gondja is el fog törpülni a testvére dolgai mellett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!