Mit tennél a lányoddal, ha 14 évesen bejelentené, hogy terhes?

hem Csak annyi hogy amit az anyuka ír na az kb. pont mesébe illő történet. Gondolom már a "szivacs" agyú srác elve szimpi volt, és szépen ment minden, szívet melengető volt. És persze hogy ennek nem áll az útjába. De pont ahogy ő is mondta más az élet.

Nem biztos hogy mindenki úgy éli meg hogy ez egy csodálatos, tök jó csak kicsit azért korai. Ha pl ugy áll elő a lány "anyu én ezt nem akartam, nem akarok még gyereket!!nee :_(:_(:_(... ." De ha már, akkor mi lenne ha lány kifejezetten nem akarja, akkor meg ráerőltetik?.. Szóval ezen lehet filózni meg úgyse lehet ott lenni mindenhol majd xy eldönti mit akar.

Felakasztanám magam, megkérdezném magamtól, hogy hol a p.csában voltam én 14 évig. Mint anya teljes csődnek érezném magam...

Ha összeszedtem magam, utána megpróbálnám helyrehozni amit el.bsztam...

Én nem vagyok az abortusz mellett, de mi van akkor, mikor:

a kis 14 éves megszüli a gyereket, és utána magasrol sz@r rá, és a szülők kell eltartsák, mert ő továbbra is éli a kis életét. Mert a valós életben sok ilyen van.

Tényleg durva, hogy mennyien bizonygatják az igazukat annak ellenére, hogy még csak hasonló sem történt velük.

Én is 14 évesen lettem terhes, az apuka egyetemre járt és mellette dolgozott. A szüleim "támogattak", de saját gyereket akartak, nem unokát, így örökbe akarták fogadni...

Mi nem értettünk ezzel egyet, vállalni akartuk a felelősséget, így külön költöztünk tőlük. Ezen annyira megsértődtek, hogy lehordtak mindennek, mindent kritizáltak, stresszben éltünk miattuk. Aztán azt mondtam, hogy elég, 1 évig nem találkoztunk, nem is beszéltünk. A lányunk hamarosan iskolás lesz, azóta kibékültünk a nagyszülőkkel, de soha egy pillanatra sem kellett vigyázniuk rá és nevelniük, csak ha ők kérték, hogy hadd unokázzanak.

Gyönyörű, okos, fantasztikus gyerek, mindenki imádja, és boldog, kiegyensúlyozott.

Szerintem nem árt ismerni a gyerekünket, és annak megfelelően dönteni vele együtt, de nem ráerőszakolva semmit. Ha meg akarja tartani, az a legnehezebb mind közül, hiszen akkor az újdonsült nagyszülőknek fel kell készülniük arra, hogy rájuk hárulHAT a csemete nevelése.

Szerintem egy ilyen helyzetben nincs jó döntés, maximum legkevésbé rossz, és azt nem lehet ráhúzni egyetlen sémára sem, mert "gyerek"függő.

22/l ez a legszomorúbb,hogy a családokban ez tabu még,nem beszélnek róla,szőnyeg alá söpörik aztán megverik a lányt ha urambocsá házasság nélkül szül,akkor akik élettársiban élnek ne is szüljenek soha.Basszus nem pofozkodni kéne ha nem b*ssza meg otthon beszélni a dologról ,hogy 14 éves ne a barvó girlből világosodjon fel ostobaságokkal.

Amúgy meg kedves 22 éves,lehet hogy önnáló kereseted van ,de döntési jogod az sajnos nincs ugye?Mi az hoyg csak házzaságba lehet szülni,ilyen baromságot.

Lusta vagy segíteni neki felnevelni, ezért inkább kioltasz egy életet. És te 27 éves vagy. Gratulálok.

Nem lusta,manapság még a huszonévesek is a nagyszülöknek kölykeznek,aztán sír a pofa ha nagyi megunja és közli,hogy már felnevelte a sajátjait,másét nem fogja.27 L-nek igaza van,nem mások nyakára kell szülni.