Hogy győzzem meg a párom, hogy a kutya igenis marad?

Lehet, hogy sok olyan háztartás van, ahol a kutya nem támadott emberre, de ha csak egy fél százalék esély is van arra, hogy megtámadhatja (és itt nem arra gondolok, hogy letépi a karját, hanem elég ha csak megkapja, megharapja), az már bőven elég indok arra, hogy ne legyen kutyám, amíg a baba pici. Igen, a kutya az ember legjobb barátja, de nem szabad többre értékelnünk, mint a saját gyermekünket. Ha valaki igazán törődik a születendő gyermekével, akkor minden veszélyforrást likvidál, még akkor is, ha a bekövetkezési valószínűség minimális.

Ezzel az erővel akár láncfűrészt is adhatnánk játszani a fél éves babunak, mert nem 100%, hogy megtalálja a bekapcsoló gombot.

És hogy példát is írjak: a nagynénéméknek volt 2 pitbulljuk és egy rottweilerük; nagy kertes házban laktak, jó nagy udvarral, a kutyáknak külön elkerített résszel az udvaron. Mikor az unokatestvérem megszületett, a kutyák maradtak, még jobban odafigyelve, hogy az elkerített részre a baba se be, a kutyák se ki ne tudjanak jönni. Persze bemutatták a kutyáknak a picit, többször kiengedték a kutyákat egyesével, hogy megszaglásszák a picit, szokják a jelenlétét. Amikor már a kislány járni tudott, egyszer odament az elkerített részhez, épp babapiskótát majszolt, a nagynéném csak egy pillanatra vette le a szemét a kislányról, az egyik pitbull már kapott is ki a rácson, és már harapta is meg a pici kezét. Valószínűleg nem akart rosszat, mert hihetetlen jámbor pit volt, szerette a kislányt is, csak a piskóta kellett neki. Nem történt hatalmas baj, de elég csúnya seb maradt a kis kezén.

Tanulság: a kutyák, bárhogy is szeretnénk erről elfeledkezni, állatok, ezáltal ösztönlények. Taníthatóak, idomíthatóak, de az ösztöneiket nem tudjuk likvidálni, és így nem 100 %-osan megbízhatóak. Egy baba nem tudja magát megvédeni, ha a kutya, akár csak játékból is, de támad. Aki ezt nem látja be, az nagyon felelőtlen.

Itt nehéz lesz dűlőre jutni, mert alapvetően kétfajta felfogás létezik, én úgy látom. Szerintem akkor is felelőtlen az, aki egy lakásban nevel kutyát és gyermeket. A gyerekünkért felelősséggel tartozunk, védenünk kell, amíg ő nem tudja saját magát megvédeni. És igen, bármilyen kutya megtámadhatja élete során, de az nem az én kutyám legyen, ne a saját lakásomban, és nem úgy, hogy megakadályozhattam volna.

ha valamit megakadályozhatunk, akkor miért ne tennénk? pláne, hogy a saját gyermekünkről van szó. Komolyan nem értem, itt sokan többre tartják a kutyájukat, mint a gyereküket.

A téglás hasonlat pedig jogos, de nyilván ha a saját házad faláról lógnának téglák úgy, hogy az alatta játszó picire ráeshet,akkor nyilván te is mindent megtennél, hogy megakadályozd, hogy ráessen egy tégla. Bár igaz, minek, hiszen az utcán is bármikor ráeshet egy...

Itt senki nem mondta, hogy a kutyája fontosabb. Akkor lenne fontosabb ha valóban veszélyes lenne és akkor sem akarnák elvinni a gyerek mellől.

Abba nem gondoltál bele hogy szinte minden háznál van kutya? Ilyen formán már szinte nem lenne ember a földön, mert hát minden kutya olyan veszélyes, ennek ellenére inkább túlnépesedés van...

És akkor ki tarthat kutyát? Előbb-utóbb nagyjából mindenkinek lesz gyereke. Mert ugye azt te sem gondolod komolyan hogy megvesszük, szépen nevelgetjük és ha jön a gyerek akkor kidobjuk, és ezt jó és etikus?

Senki nem mondta, hogy a kutya fontosabb, mint a gyerek. Ha választhatnál, hogy a karod vagy a fejed vágják le, akkor lenne jobb megoldás, de egyik sem a legjobb.

Ha az ember megtesz minden óvintézkedést, akkor igenis lehet egyszerre kutyát is és gyereket is vállalni. Mint ahogyan több millióan meg is teszik.. Minden baleset figyelmetlenségből adódik. Nem kell rá lehetőséget adni! Persze mindennek megvan az esélye.. A gyakorlatban azonban sokkal több szülő okoz maradandó testi vagy fizikai károsodást a gyereknek, mint állat.

Most a lakásban tartott kutyákról volt szó, nem a kertben tartottakról...

Véleményem szerint minden kutyának az udvaron a helye. Mert nincs "szobakutya", csak arra idomított.

Feleségem is azzal riogat, hogy ha saját lakásunk lesz akkor lesz egy Goldink aki velünk alszik majd az ágyban... Hát ha az ágyunk az udvaron lesz akkor felőlem aludhat ott, de hogy a lakásba be nem teszi a lábát az biztos.