Hogy győzzem meg a párom, hogy a kutya igenis marad?

pitbull ide pitbull oda, akárhogy is van nevelve, nem tudhatod mit vált ki belőle a gyermek jelenléte a sírása, a gyerek úgy is piszkálgatni fogja. Én eltüntetném a kutyát a gyermek közeléből.

Nekünk kint van kettő nagyobb testű kutya, a felnőt emberekkel nincs bajuk észre se veszik őket, de mikor jön hozzánk egy kisbabás család azt azon nyomban meg akarják támadni.

Persze, hogy jön a sok dilettáns okoskodni, aki nemhogy pitbullt, de még kutyát sem látott életében-.-'

A APTB az egyik legbarátságosabb kutyafajta, családszerető, nem egygazdás kis dög. Én senki kedvéért nem raknám ki a kutyámat. A babának ziher, hogy nem fog ártani. Nekünk boxerünk volt (majdnem olyan jó a megítélése, mint egy pitnek:/), szabályosan bemutattuk neki a kishúgomat, miután megszületett és kijött a kórházból, soha nem bántotta, jól összeszoktam, pedig benti volt ő is. Felelősséggel tartozol érte, a te kutyád, te nevelted.

Én kutyák között nőttem fel, mindig volt nálunk, amikor még kicsi voltam, akkor még panelban laktunk és ott is volt. Nem is akármi, egy rotweiler. Nagyon okos kutya volt, soha életében nem bántott, sőt, kimondhatom, hogy ő volt mind közül a legokosabb kutya a családban.

Azóta volt még több roti, dobermann (igaz, ő nagyon buta volt, nem kölyökként került hozzánk, megharapott, mondjuk akkor sem nagyot, el is került a háztól), jelenleg van egy kuvaszunk és egy tacsink.

Szóvar a dobi kivételével soha, semelyik kutya sem bántott, még a roti, vagy a kuvasz sem. Ha egy kutya jólnevelt (én azért a pitet előtte megmutatnám egy kutyakiképzőnek, hogy mi a "diagnózis"), nem lehet semmi gond.

Kedves kérdező, tanácsot ugyan nem akarok adni neked, de leírom a mi történetünket:

Tavaly augusztusban vettünk egy tacskót, akit nem csak hogy szobatisztaságra, de amúgy is meg kellett nevelni. Kisebb nagyon sikerrel sikerült is. Párom előtte mindenképpen nagytestűt vagy tipikus 'harci' kutyát szeretett volna. Én közöltem, hogy felejtse el, főleg, ha gyerekünk lesz. Így számunkra és a lakás miatt (panel) a tacskó nyerte el tetszésünket.

Jelenleg 2-3 hét múlva születik meg a kislányunk, de nincs az a pénz, hogy a kutyánkról lemondjak/lemondjunk!

Én úgy oldottam meg, hogy a gyerekszoba ajtaja elé rakattam egy rácsot, ahová a kutyának se ki, se be járása nincsen. Valamint, ha a lakásban tevékenykedek majd, akkor is minimum a fél szemem a gyereken és a kutyán lesz, de ott hagyni a kettőt úgysem fogom.

Ahogy írta az egyik válaszoló is, a kutyák kiszámíthatatlanok. Rettentően féltékenyek, még ha észre se veszed! Bármikor bármit csinálhat, hirtelen felindulásból is. Ráadásul egy pitbull (ami harci kutya) hamarabb teszi ezt meg. Mint írtad megnevelted, akkor támad, ha te mondod ... nem biztos, hogy ez így is lesz, ha a gyerek meg lesz. Párod jogosan aggódik, bár a köztes megoldást meglehet találni.

A mi kutyánk tudja, hogy mi a 'helyzet', érzik a magzatot a kutyák, nem hülyék. Sőt! Lemerem fogadni, hogy hamarabb fog a gyerek ajtajánál ülni, ha baj van, mint ahogy a gyerek felsír!

Amit viszont nem árt ha az eszedbe vésel: Minimum 10 héttel a szülés előtt kezd el hanyagolni a kutyát szépen lassan. Próbáld beosztani, hogy mikor foglalkozol vele. Mert, ha megszületik a picur, akkor utána minden idődet ő fogja ki tenni és a kutya még emiatt is elhanyagol és féltékeny lesz!

Na ezaz. Egyesek meg vannak áldva ezzel a higiéniával, de érdekes mód egyetlen olyan embert sem ismerek, ahol beteg lett a család az állattól.

Macsekból is lehet olyan fajtát venni, ami nem okoz allergiát, tehát allergiás mellett is tartható. Nekem van olyan kiskori fényképem, amin babakocsiban tolom a macskát úgy, hogy rátettem egy sapkát. A kutyára szintén. Soha semmi bajunk nem lett.