A vőlegényemnek olyan normális feltételei vannak, amiknek nem tudok megfelelni. Mit tegyek, mit mondjak?

Mert még reménykedik,hogy észhez térsz.Ne keress bűnbakot,mert itt olyan nincs.Sikeres voltál? Akkor miért adtad lejjebb? Most úgy tűnik a szavaidból,hogy nem is akarsz rendes munkát.Miért nem? Miért jobb a létbizonytalanság? Szerinted egy ember olyan társra vágyik,akinek nincs jövőképe,céljai és a "majd megoldjuk valahogyra" alapozza az életét?

Nők milliói oldják meg azt,hogy legyen legális munkájuk,rendes keresetük,úgyhogy nem egy elérhetetlen dologról beszélünk,nem kérte,hogy növessz 6. lábujjat.

A biztonság érzetét mindenki maga teremti meg.Annak az embernek én sem ajánlanám fel a segítségem,akin látom,hogy szarik bele és ki sem akar jönni a gödörből.

A legjobbat munkahelynek: ez szép gondolat.Addig pedig éhen fogsz halni? Én a NASA-nál szeretnék dolgozni,amíg nem kapok ott munkát,addig is élnem kell valamiből.Lehetnek az embernek álmai,de a valóságot is meg kell élni.

Ha van pénzed cigire,akkor lenne tapaszra.Annak az árából megoldódnak a tapasz gond.

"De kérdező, áruld már el, hogy ha nem eltartatni akarod magad, akkor miért zavar téged az anyagi különállás? "

Én ugyan nem tudom a kérdező válaszát erre a kérdésre, de engem azért zavarna, mert egy házasságban mindent szeretnék megosztani a párommal és amennyiben kell, támogatom őt. Itt nem az eltartásról van szó, de ezek szerint akkor sem számíthat rá a kérdező, ha pár hónapig munkanélküli lesz vagy betegállományba megy, mert hát oldja meg saját magának?! Ez nem így működik.

A flörtölés része no comment...

A másik kettő még érthető, de túlzás, hogy elvárja.

Én pl. nem bírom elviselni a cigaretta füstöt, így nem is állok össze olyan férfiakkal, akik dohányoznak. Nem utólag bosszankodom.

Abból sosem sül ki jó, ha a másikat változtatgatni akarjuk. Gondolom a kérdező párja sem tökéletes.

Most anélkül,hogy pozitivnak vagy negativnak itélném az elvárásait,azt gondolom,hogy egy ember ha kapcsolatba kezd valakivel,akkor fogadja el a szokásait,az életformáját,a személyét.Perzse alkalmazkodni kell! De ez,hogy elvárásokat meg feltételeket szab,már rég rossz. Gondolom nem évek után derült ki,hogy nincs bejelntetted munkahelyed,vagy hogy dohányzol,tudja az első perctől kezdve,vajon miért van veled akkor? Ezt nem értem.

Akit szeretek,annak nem állitok listába szedve felsorolást az elvárásaimról,meg a szabályaimról

Gondolom szeret és veled akar jövőt,de fél tőle,mert te alkalmatlan vagy arra,hogy rád alapozzon.Szeretné,ha fejlődnél és együtt tudnátok felépíteni egy közös jövőt,de ebben nem akar partner lenni.Hidd el,hogy nagyon sok nő képes erre és meg is teszi. Benned az erre való törekvésnek a szikrája sincs.

Sajnálom a párod,mert pofára fog esni.Rá fog jönni,hogy a csodára hiába vár,nem te vagy számára a megfelelő.Nagyon remélem,hogy talál egy normális lányt,aki teljes értékű partnere lesz.

és ha egyszer gyereket vállalnál? akkor se tennéd le a cigit, mert "nem bírod"? gondolkodj már, logikus, hogy a párod nem akarja szívni azt a büdös, és mellesleg káros sz*rt, és azt sem akarja, hogy magadat károsítsd vele! mellesleg a cigi árából bőven kijön a tapasz.

az, hogy nem akar gyereket, amíg nincs bejelentett munkahelyed, szintén logikus. még gyest se kapnál, basszus. és neked jó lenne, ha mondjuk (nem kívánom ezt, de bármi megtörténhet sajnos:() otthagyna a gyerekkel, te meg ott állnál munkahely és mindenféle bevétel nélkül?

szerintem a párod igenis felelősen gondolkodik (helyetted is).