Hogyan vegyem rá a feleségemet, hogy maradjon otthon a 2 gyerekkel?
Eddig sikerült meggyőznöm róla, hogy az a jó családnak, ha ő otthon marad vezetni a háztartást meg nevelgetni a 2 gyerekünket, még úgy is, ha délelőtt oviba járnak. Szerintem ez jobb így a gyerekeknek. Én is nyugodtabb vagyok. Tiszta a lakás, van főtt kaja, a gyerekre mindig van idő.
Ő viszont egyre többször hangoztatja, hogy alig várja, hogy visszamenjen dolgozni. Igaz, nem keresek túl jól, de 4-en megvagyunk belőle, szűkösen igaz, de nem nyomorgunk. Az ő fizetésével csak kicsivel lenne jobb a helyzet, akkor meg minek rugjuk fel a kényelmet?
Szerintem önzőség tőle, hogy vissza akar menni, nem a család szempontját veszi figyelembe. Hisz sokkal több pénzünk nem lenne, viszont már biztos nem tudna úgy foglalkozni a gyerekekkel mint korábban és főtt étel sem lenne.
De hogyan ébresszem erre rá?
Nem olvastam el minden hozzászólást.Nővérem és a férje hasonló helyzetben voltak/vannak.Nővérem 26 évesen szülte az első gyereket.Úgy volt,hogy 3 évig otthon marad vele, 2 év után azt mondta,hogy ebből ennyi elég volt, irány vissza dolgozni.Munkájából adodóan napi 80-100 emberrel találkozott és beszélt.Az otthon ülés a gyerekkel nagyon megviselte, alig volt valami mozgástere.Sógorom 200 nettót kap havonta, igaz reggel 6kor megy el otthonról este 7 kor esik haza, néha szombaton is ügyel.Növérem szép nyugodtan dolgozott baba böcsödés majd óvodás lett.Fél éve(nővérem 31 éves) megszületett a hugica.Most azt mondja otthon marad 3 évig, de ki tudja? Pár hete mondta,hogy kezd belefáradni ebbe a szerepbe, beteg volt a nagyfiú és 3 hétig egyedül volt otthon a hét két gyerekkel.Pénzre nekik sem lenne szükségük hiszen hitel nélkül havi 200 ezres netto (vagyis a családi adózás miat már több) és amit a növérem kap elég 1 hónapra.
Feleséged nem véletlenül akar visszamenni dolgozni, keressetek köztes megoldást, mert erre rámehet házasságotok is.Ülj je vele és beszéljétek át, ne rábeszélni akard valamire, hanem hallgasd meg az érveit.
a legeslegelső válaszoló vagyok
igy a sok kommented olvasva,még mindig tartom a véleményem,hogy idióta és önző vagy kérdező
miért nem lehet megérteni,hogy 2 kisgyerekkel meg lehet otthon zavarodni,szellemileg leépülni?
és mi az hogy 3 ember kárára megy vissza melózni? a kicsiknek az jó,ha az anyjuk boldog,márpedig ő akkor lesz boldog,ha dolgozhat...
te egy nagyon önző állatfajba tartozó valami vagy...rég nem középkor hogy a nő otthon ül és várja meleg kajával hogy a férjura hazatér..
éjjel-nappal dolgozol? ergó alig vagy a gyerekekkel,az asszony nem tud kimozdulni se gyerek nélkül...
ha nem hagyod dolgozni,garantálom,hogy a 2 gyereket csak a 2hetente hétvégi láthatson fogod látni...
Jó, akkor foglaljuk össze /az első 3 oldalt visszaolvasva/, aztán utánam a népharag:
otthon gyerekkel= "megzakkanni", "megzavarodás", "megbolondulás", "begőzölni", "bedilizni", "begolyózás", "megőrülés", "megalázó", "ingerszegény", "cselédmunka"
munka a mai Magyarországon= "kreatív", "felpezsdít", "kihívások", "karrier", "ingergazdag", "személyiségfejlődés", "egyensúly", "sikerek", "változatosság", "teljes értékűség", "boldog".
Grat.
Lehet lepontozni, még, még, még!
2 gyerekes, otthon lévő, épelméjű anyuka, aki nem mondta egy szóval sem, hogy könnyű, csak mérlegre tett két dolgot és egyértelmű volt az eredmény.
Utolsó!
Szerintem ne általánosítsunk!
Abból induljunk ki hogy mindenki más és más igényeik is vannak. Én két csoportra osztanám:
- aki szül gyereket és otthon is jól érzi magát vele 5 év után is (nagy valószínűséggel nem karrierista, hanem htb-i, és szereti kiszolgálni a férjét, és nem fél - vagy nem gondol arra- hogy mi lesz vele nyugdíjas korában)
- aki szül egy gyereket és nem szeret otthon lenni, mert bezártságérzete van, szeretne mást is csinálni nem csak htb-kedni, vágyik felnőtt társaságra, nem szereti a monoton munkát, és a párkapcsolatára a kölcsönösség (egymás iránti tisztelet) jellemző.
Kb ez a két felállás van.
E kettő közül lehet választani. Akinek nem tetszik az ne rinyáljon, az vagy:
1. nöljön már végre fel és vegye észre hogy nem csak körülötte forog a világ és létezik a másik is fogadja el hogy a másik embernek is vannak igényei
2. vagy ha ez nem megy akkor mielőbb lépjen ki a kapcsolatból, és ne mérgezze a másikat
De miért olyan hihetetlen, hogy valaki nem rabszolgaságként éli meg a munkáját, hanem az élet természetes részeként?
Nekem a fiam születése előtt egy viszonylag lenézett, gagyinak számító munkám volt, mégis már egy év itthonlét után hiányzott valamennyire, szívesen visszamentem volna, mert hiányzott a tennivaló. Pedig ezerszer jobb munkát is ki tudnék találni magamnak, mégis. Szerettem a kollégáimat, szerettem az ottani feladatokat, helyzeteket. Persze nem állt szándékomban egy év után visszamenni, itthon voltam két évet, és utána sem oda mentem vissza, de ez most lényegtelen ilyen szempontból. Csak azt tudom, hogy én biztos megbolondulnék, ha 4-5 vagy még több évet itthon kéne töltenem, és az egész napomat a házimunka töltené ki. Számomra ezek olyan dolgok, amiket munka mellett is meg kell csinálni, de ezt nem tudom munkának tekinteni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!