Mi a véleményed azokról a szülőkről akik albérletbe szülik első gyermeküket?

Miért, hová szüljék? Az utcára?

Bocs, de kissé felmérgeltem magam a kérdésen (nem Te vagy a hibás, kedves Kérdező, hanem a magyarországi helyzet).

A lehetőségek:

A) A pár vagy valamelyik tagja kap egy lakást/házat - erről nincs mit beszélni.

B) Pár éves munkaviszony után fölvesznek milliós hitelt; és nem gondolnak bele, hogy jöhet egy gazdasági válság, egy csőd, egy munkanélküliség, egy betegség, egy rokkantság... És a bank lesz@rja az egyéni problémáidat.

C) Albérlet - amelynek az összege "nagyjából" fix, de legalábbis nem változik annyira drasztikusan, mint a törlesztőrészlet.

D) Kitántoroghatnak külföldre, és szerencsét próbálhatnak.

20:51 addig még sok víz lefolyik a dunán egyrészt másrészt aki nem gondol a nyugdijaségveire, vagy 25 évet ledolgozik egy helyen ugyanannyi pénzért az hülye!

Képezni kell magát az embernek és fejlődni!

20:53

Hát igen!

Ne haragudjatok, de rasszizmus nélkül, egyszerűen csak tényszerűen: Kik vállalnának gyereket??? ... éS még néhány gazdag 1-2-t.

Amúgymeg mediterrán országokban pl olaszország, spanyolország, görögország, de szerintem még amerikában is nem hogy albérletben de vannak akik lakókocsikban, meg hajókon laknak.

Van olyan aki sajátban, meg olyan is aki bérli másoktól.

Ebben az országban nagyon kevesek rendelkeznek tehermentes saját ingatlannal, legyen az akár családi ház, akár bérházi lakás.

Szóval, ez "az albérletbe szülők felelőtlenek" duma enyhén is idegesítő.

Amúgy tök mindegy, hogy veszel-e fel hitelt, vagy sem és fizetet az albit évekig, mert hosszútávon így is-úgy is kiadásod van.

Mondjuk, azért nagyon rossz ám átmenni vendégségbe a barátainkhoz, mindenkinek saját háza van. Egyiküknek a szülei milliárdosok, nekik is jól menő cégük van 20 éves koruktól és olyan házuk, hogy sírni tudok, ha látom, egy palota! Aztán, amikor át hoz nekem kinőtt ruhát, ami egyébként nagyon kedves tőle, azt mondja, ingyen adja, mert már rákérdezek, ha nincs pénzünk, és amikor készül indulni csak legombol 2000 Ft.tal, benzinköltségként, pedig 5 sarokra lakunk, aztán kiderül, hogy nem tud épp kenyeret venni, azért kell. Szó se róla, ami ruhát áthoz, a sokszorosát éri, de azért durva a helyzet. Másik család töméntelen hitelt vett fel, de már adott volt nekik egy telek, rajta egy kis házzal, csak azt kellett felújítani és bővíteni. Közép és felső árkategóriásan építették, és így is csak az alsó szintig jutottak, az gyönyörű, de egy szoba, nappali-konyha, és már így is olyan törlesztőjük van, hogy bőven elég!

A harmadik párnak volt igaza véleményem szerint. Szegényen indultak, most is azok, de okosak. Volt valamennyi pénzük, amit félretettek, nem tudom, mennyi lehetett, de nem sok, és Monor mellett vettek egy nyaralót, valami 2.5 millióért. Téliesítették, egy szoba nappali, bővíthető. Olyan frankón be lehet fűteni, hogy alig kerül valamibe. Bővíthető is, csak még nem telik rá. Most várnak babát, ikreket, egy szobán fognak osztozni, ami inkább félszoba, de a sajátjuk, már szinte teljesen ki is van fizetve, és tudják bővíteni, amikor muszáj. Mi is laktunk egyszobásban a két gyerekkel, azon kívül egy helység volt még, az volt az előszoba-konyha-ebédlő-nappali-dolgozószoba, ott néztük a tv-t is, hogy ne zavarjuk az alvó csöpikéket.

A férjem jól keres, bár ingadozik, 180-500 ezer havonta, plusz a gyed, meg miegymás, és nem elég egy hónapban sem, pedig nem élünk nagy lábon.

No mindegy, azt akartam mondani, hogy, ha újra kezdhetném, úgyanígy bevállalnám a babákat. De ettől függetlenül nagyon rossz vendégség után hazajönni ebbe a penészedő (kezeljük), kis koszlott lukba, amit nem lehet tisztán tartani, mindenbe bele vannak ivódva az évek, másfél szoba, és 55-be kerül. Ha lenne önerőm, vagy kapnék én is egy telket, bevállalnánk a hitelt minden további nélkül, már, ha adnának. A baj az, hogy szeretnénk a főváros közelében maradni, és itt minden sokkal drágább, kutyások vagyunk, két gyerekkel, megrögzött kert-pártiak, a lakás szóba sem jöhet. Nehéz ügy, de a milliomos barátnőm férje le se tojja őt, ő meg már megy a kollégájával szerelmi viszonyba bonyolódni, túl is vannak már a lényegen. Mindenkinek más lapot osztottak. Igazából kevés olyan helyzet van, amire azt mondanám, hogy abba márpedig ne szüljön senki gyereket. Engem anyukám egyedül nevelt, bár volt 10 évig nevelőapám, de aztán ugyanolyan csupaszon távoztunk tőle, mint mentünk előtte. Örülök, hogy anyukám végül vállalt, és ezen a gyönyörű világon cipelhetem a saját keresztemet.