Miért kell beszólni s elítélni ha góth - dark egy huszonéves anyuka? egyáltalán miben járjon, milyen legyen akkor a haja?

20:30-nak: Erről az jutott eszembe, hogy először megtanítanak járni és beszélni, aztán azt mondják, ülj és hallgass!

:)

Tegnapi 15.01-es vagyok.

Márpedig én tartom a véleményem, hogy a "saját stílus" ott kezdődik, hogy nem akarsz többé megfelelni másoknak, nem érdekel, ki mit szól, ha a szomszédnő a földhöz veri az ülepét, akkor is felveszed, mert nem érdekel. :)

Aki nem szereti a feltűnést, az ne hordjon feltűnő ruhákat, mert az nem "ő".

Szépek ezek a ruhák, a fodros blúzok, stb.

De a saját stílus nekem azt jelenti, hogy nem érdekel mások véleménye, és jól érzem magam a bőrömben.

A kérdező nem érzi jól magát a bőrében, feszeng, zavarja mások reakciója.

Egyébként tudom, mit beszélek, nekem tetoválásaim vannak, nem ilyen pici 2*2 cm-es lepkék. :)

Én nagyon le..om, kinek tetszik, mikor "kidobom őket a kirakatba", és kinek nem. Volt, aki megjegyzést tett, és volt aki dicsérte. Itt vidéken pl. egyáltalán nem elfogadott, hogy egy kétgyerekes anyuka tetováltasson.

De... nem érdekel.

Nem zavar, ha beszólnak, mert NEKEM tetszik.

Tudom, hogy feltűnő, pont azért csináltattam. :)

Aki nem tud kilógni a tömegből, az ne lógjon ki.

Ez nem b..gatás, hanem jótanács. Tényleg.

Nézd...nem tudom igazán mit vársz, gyakorlatilag mesefigurának öltözöl és színes a hajad, szerintem ezek után természetes, hogy nem mindenkinek nyeri el a tetszését, és esetleg nem azt látják "hú de vagány csaj, felvállalja magát", hanem, hogy "feltűnési viszketegség", "bohócnak ötlőzöl", ezek a véleményeket még inkább megfogod kapni, mert gyereked van már, és egy anyukától elvárják az emberek a konszolidált kinézetet a komolyságot, 'felnőttességet', amit valljuk be, a kék haj nem éppen sugároz.

Én néptáncolok, egy nagyobb faluban élek, már az ükanyám is itt élt, az Ő ruháit húzom fellépésekre, és büszkén tetszem ezt, és itt faluban is megnézik az embert, volt olyan exbarátom, aki amikor meglátott kiröhögött, mert szerinte nevetségesen nézek ki 5 alsószoknyába (na meg elég díszes a viseletünk), letojom, én imádom, imádom felhúzni, szerintem és sokak szerint gyönyörnyű, és szerintem becsülendő, hogy őrzöm a falum hagyományait...de csak fellépésre, álmomba nem jutna eszembe, hétköznapra ilyenbe öltözni, de amikor fellépésre és egyéb helyekre megyek, és az utcán úgy néznek rám, mintha még nem láttak volna fehér embert csak mosolygok, felvállalom, hogy nekem ez tetszik és szeretem csinálni. A 19. századi (kb. 1850-1914) (polgári) divatot [link] épp úgy szeretem, sokat foglalkozok is a témával szabadidőmben, de nem jutna eszembe abroncsos fűzős ruhába bújni, csak koszorúslányként és menyasszonyként, (esetleg bálozáskor), de akkor pedig mindenképp.