Egyszerűbb gazdagon az élet?

Mi középosztálybeliek vagyunk, szüleim keresztények és szeretnek segíteni azoknak akik önhibájukon kívül rászorulnak, de azok az esetek többségében nem értékelik, képmutatásnak v rosszabbnak tartják a háta mögött.

Segítésből kifolyólag sokszor lett barátságból ellenségeskedés, névtelen telefonokkal, névtelen feljelentésekkel, a konkurens céghez állással meg egyebekkel.

Kérdezőnek: Lehet, hogy nem kellene ilyen tragikusan beállítani apukáddal való kapcsolatodat csak azért, mert keveset volt otthon. Egész családban éltél, viszonylag jómódban szülők mellett, még ha a pénzkereső családfő sokat is volt távol, mégis a családdal élt. Ebben a helyzetben leginkább őt kellett volna sajnálni, ha ez a feszített munkatempó számára terhes volt. Persze sok esetben az ilyen emberek is akkor érzik magukat jól, ha ezt az életstílust folytatják, nem is akarnak lazítani a gyeplőn, szinte kényszeresen ragaszkodnak hozzá.

Szóval vannak csonka családok, apa, anya, vagy mindkettő nélkül, szegényen, vagy gazdagon, esetleg hónapokat külön élve, mert külföldön kell a megélhetésért dolgoznia valamelyik szülőnek. De olyan is van, hogy együtt a család, munka nincs, pénz is alig, ital és alkoholmámoros szülő viszont igen. Esetleg, hogy az én példámnál maradjak, becsülettel munkába járó apa van ugyan, de ha haza is jár időben minden nap a munka után, a gyerekeivel nem tud foglalkozni, esetleg pár mondatnál többet váltani. Ja, és emellett még megmaradt a szegénység is!