Ki, hogyan éli meg a munkanélküliségét?

16:16os.Együtt érzek veled!

Én is pont ezért nem kellettem eddig sehova sofőrnek,mert nő vagyok.Már van esélyem egy nagyobb céghez elmenni sofőrnek,de hátra van még a buszvezető tanfolyam,amit ugyan támogat a munkaügyi központ,de a tanfolyam költsége 400 ezer és nem tudom,mennyit állnak belőle majd,ja és hogy az én részemet miből fizetem ki,az is egy nagy kérdőjel,de ha eddig eljutottam,már nem adom fel.

Engem annyira nem visel meg a munkanélküliség,kertes házam van,épp tegnap fejeztem be kint a meszelést.Mindig el foglalom magamat valamivel(bár én épp ma 3 hónapja vagyok itthon)

14 évesen már régen dolgoztam meg albérletben laktam,mindig volt munkám,persze eleinte feketén.Aztán lett bejelentett is 16 évesen.Mellette elég nehéz volt befejezni a sulit,leérettségizni,de megcsináltam,mert érettségi nélkül nem kellettem volna(már akkor se) buszozni.

Mindig ezt akartam csinálni,ezért most nem okoz gondot munkanélkülinek lenni,mert valahol remélem/tudom,hogy jó irányba halad az életem és végre azt fogom csinálni,amit a legjobban szeretnék.

Párom több,mint egy éve munkanélküli,őt megviseli eléggé,de inkább az,hogy kevés a pénzünk.Mondjuk az anyagi része engem is letör néha.

Sok sikert mindenkinek!

21/L

Nem olvastam végig az összes kommentet, így ha már valaki írta, amit én akkor sorry.

Azoknak szeretnék tanácsot és bátorítást adni, akik azért nem kapnak munkát, mert nincs gyakorlatuk/tapasztalatuk.

Erre találták ki a gyakornokságot. Nem azt, amelyiket suli időben kötelezően végez az ember és csak kávét kell főznie a főnököknek, hanem azt, amikor elmész egy céghez, ami számodra szimpatikus, és ahol szerintem megfelelő gyakorlatot szerezhetnél és azt mondod a főnöknek: "Figyelj, xy vagyok, nincs munkám, szeretnék dolgozni nálad, hogy legyen tapasztalatom. Természetesen ingyen. Aztán ha a munkám alapján úgy ítéled: felveszel, ha nem akkor pedig a nálad szerzett tapasztalatommal megpróbálok elhelyezkedni újra"

Világos, hogy senki sem szeret ingyen dolgozni, de az otthon ülésnél még ez is jobb.

Tapasztalatból beszélek, nekem így lett állásom. 2 hónapig dolgoztam, több mint 8 órában ingyen.

Hát, hogy rögtön bevált a módszer az túlzás.

Egy évig én is munkanélküli voltam és költöztem is egy másik városba jobb lehetőségek után kutatva.

Aztán a 2 hónap ingyen munka után több hónapnyi béremet számlára kaptam és nem a munka mennyiségének megfelelő összeget. És mikor végül felvettek a munkaügyi központnak rendkívül jó kedvezménye volt rám a munkáltató felé.....

Szóval ez több volt, mint szerencse. Mert embertpróbáló, amikor nem fizetik meg az embert és bizonytalan a sorsa. Na meg nem árt, ha az ember jól is végzi a munkáját, mégha ingyen is.

De azt azért hozzá kell tennem, hogy ez a módszer főleg a fiatal pályakezdőknél válhat be, akiknek diplomájuk van, de szakmai tapasztalatuk nincs és rugalmasak. Például költözésre és hasonlók.

Az afsz-es tanfolyamok szerintem is kamuk, de maga az egész munkanélküli-rendszer egy nagy katyvasz. Én mivel pályakezdő álláskereső voltam egy évig egy fityinget se kaptam, de még a TB-met se fizették... milyen rendszer az ilyen? Aki lediplomázott, de nem talál állást az haljon éhen?

Hogy 48 évesen mit csináljon az ember, azt nem tudom, így fiatalon még nem látom be azt a kort, de én megpróbálok most tenni azért, hogy később ne kerülhessek ilyen helyzetbe... tanulok amennyit csak tudok és megpróbálok saját vállalkozást létrehozni.

Amit tudok neked javasolni, néhány hónap átmeneti felemelkedésre anyagilag, az az ügynöki munka... egyes biztosítóknál már nem kell hozzá vállalkozónak lenni, hanem rendesen bejelentenek és nem kell ügyfeleket toborozni, csak letárgyalni a témát, és bruttó 200 fölött adnak egy hónapban, legalábbis a betanulási időszakban... de azért az se jönne rosszul pár hónapig, nem?! :)

De az olyan településekről, ahol nincs lehetőség el kell költözni, olyan helyre, ahol van.

Én még alig múltam 20 éves, de most költözöm harmadszor...

Vagy a település arculatához kapcsolódó vállalkozást kell nyitni, ami nincs, amire szükség van és ami megállja majd a helyét.

Tudom, hogy könnyű okoskodni, de lépni kell, mert sajnos ez az ország nem affelé halad, hogy egyre több munkahely legyen, hanem egyre kevesebb és azokon dupla munka.

Én vagyok az élő példa, hogy lehet munkát találni, csak tudni kell az embernek jól eladnia magát.

Nekem sajnos csak 8 általánosom van, meg egy okj-em.

Mégis egy multinál vagyok pénztáros, ami nem tescó.Nem hajtanak agyon, itt nem kell kimenni pakolni, meg mást csinálni, itt a pénztáros, csak pénztáros.Nettóban megkapom a 100.000.-at, + 6000.-kajajegy.Két éve vagyok itt, szóval a válság közepén kellett váltanom, de sikerült.És van olyan koleganőm, aki most jött oda, 60(!)éves, nyugdíj mellett 4 órázik.

Lassan már le kell tagadni a végzettségeket is. Nekem megvan a fodrász, élelmiszer-vegyiáru eladó, kereskedő boltvezető. Pénztárgépből is vizsgát kellett tennünk és mégse vesznek fel sehova. Mást akinek nincs iskolája hozzá felveszik meg a nyugdíjasokat.

Ne értsd félre nem bántani akarlak Kedves utolsó de itt van rengeteg fiatal aki építeni akarja a karrerjét meg az életét, h elörébb jusson de sehova nem veszik fel. Szánalmas ez az ország.

Akkor minek kell tanulni???? Annyit ér h az ember kitörölheti vele a seggét.

Én is 22 évesen itthon vagyok mert sehova nem kellek pedig iskolám van hozzá. Nem tudom elkezdeni az életem, elköltözni, családot alapítani.