Reménytelen szerelmesek! Hogy bírjátok ezt?

22 vagyok 1,5 éves gyerekkel. A mostani kapcsolatom rettenetes. Próbálom a gyerek miatt fényezni, de nem megy már sokáig. Megismertem valakit. Épp olyan, akire mindig is vágytam. Jó vele beszélgetni, jó vele minden, illetve jó volt...most az egyik pillanatról a másikra elvette az eszem, a szívem, és lelépett vele. Úgy érzem, belehalok. Az üzeneteimre sem válaszol néhány napja, teljes a káosz. De én...én...szeretem! Szerelemmel, mint még soha senki mást.

Nem tudom mit tegyek, hogy vegyem rá, hogy válaszoljon. Ha elutasító választ ad, már az sem érdekel, csak mondana végre valamit, mert úgy érzem megőrjít. Tudja ezt, de semmi eredménye eddig :( Nem tudom meddig leszek képes várni rá....remélem megéri majd

ezt akár én is írhattam volna, szóról szóra. ne érts félre de örülök annak, hogy korban idősebbek is vannak így mint én, mert akkor talán nincs velem akkora baj.

pár hónapig jóban voltam egy lánnyal, ezalatt sikerül teljesen beleesnem, persze ő csak egy haverként gondolt rám, de én azóta nem tudom elfelejteni a mosolyát és a nézését... :( többször kikosarazott, az elején még finoman, legutoljára kevésbé érzéssel. ennek több mint 18 hónapja, azóta nem beszéltem vele. próbáltam néha kedveskedni felé, de teljesen reménytelen a dolog. utólag visszagondolva tudom, hogy én szúrtam el a barátság részét, de nem tudtam rá csak haverként-barátként tekinteni, mert beleszakadt volna a szívem. így teljesen megszakadt az ismeretségünk. hetente-kéthetente látom még, és akkor piszkosul lehangolt leszek napokra, de szerencsére egyre kevésbé, lassan "elkopik" az érzés.

a baj az, hogy mindig eszembe jut, most is minden nap gondolok rá, akkor minden órában csak rá gondoltam, hogy... azóta amióta ismerem gyakorlatilag semmiféle kapcsolatom nem volt, senki sem érdekelt annyira, egyszer erősen próbálkoztam de nem éreztem semmit.

én a helyedben kerülném minden szinten, inkább menny át az utca túl oldalára, ne járj arra amerre ő, ne is gondolj rá soha többet. ne nézd meg közösségi oldalakon, azt se amit ír, a legjobb ha törlöd vagy egyszerűen nem használsz ilyen oldalakat mint ahogy én sem. ne menny oda szórakozni ahol tudod megjelenhet. csak a rosszra gondolj ha mégis eszedbe jut, a rossz oldalára. és ha van legjobb barátnőd-barátod akkor ha már nagyon magad alatt vagy beszéld ki magadból az egészet, akár becsípve.

én csak ezt tudom tanácsolni.

23f

én már régóta szenvedek ez miatt.

egyik ismerősömmel 7éve voltunk barátok.aztán nemrég összejöttünk.pár hét után mégis szakított,de nemtudom hogy miért.Azóta tönkrement a barátságunk.Nagyon rossz.Elvesztettem a szerelmemet,akit még mindig szeretek,és egyben az egyik legjobb barátomat is.

kegyetlen:(((

00:20as vagyok!

Sajnos csak koszonesnek szanta azt az integetest is sztem, mert ha akarna szerintem valami tobbet o is akkor pl visszairt volna a multkor irt uzenetemre amit 1 kozosegi odlalon irtam neki! Amugy remenykedek, de szerintem nm sok esely van...de hatha!!!

Nálam még csak 3 hónapja tart, de igyekszem elnyomni magamban. Teljesen reménytelen a dolog, mert menyasszonya van. Sajnos mire ezt megtudtam már késő volt, nyakig benne voltam. Teljesen összetörtem, mert ez a pasi totál az esetem és természetben is nagyon illik hozzám. A legroszabb az hogy olyan aranyos velem, mindig mosolyog,meg felkapja a fejét, ha belépek az ajtón, én meg alig tudom visszafolytani a sírást. Jobb lenne, ha rám se nézne, nem foglalkozna velem. Tényleg könnyebb lenne. Az a legcikibb, hogy amikor még nem tudtam mi a helyzet, a viselkedése alapján nagyon elkezdtem reménykedni. Pedig már nem vagyok annyira fiatal és tapasztalatlan, ezért utólag ég a fejem. Azóta kifordultam magamból, olyan dolgokat csinálok, amiket régebben elítéltem.

27/N