Tesóm babával költözne hozzám, mit csináljak?
2 év van közöttünk, nekem ő nagyon sokáig nem csak a testvérem, hanem a legjobb barátnőm is volt (huszonéves korunkig). Egész nap kontaktban voltunk, közös hobbijaink voltak, szóval sok időt töltöttünk együtt. Nem volt egészségtelen, megvolt a saját baráti körünk is, párjaink is voltak mindig, szóval ne úgy értsétek, hogy el sem mozdultunk egymás mellől....
23-25 évesek voltunk, mikor lett egy barátja, aki c. volt. Meglepett mindenkit a választás, de folyton mondta, mennyire rendes ő is, a családja is, mennyire szeretik és boldog vele. Csak időközben nagyon megváltozott, bántó és bunkó lett velünk, folyamatosan piszkált, provokált engem is, és ha visszaszóltam, neki állt feljebb és kiosztott csúnyán. Hirtelen rám már sosem ért rá, a szüleinkre sem, mert hogy "sok a dolga".
De valahogy arra mindig volt idő, hogy a srác szüleinél töltse a hétvégét... Ha ezt jeleztem, akkor kitérő válaszokkal jött, hogy most sok a dolga és más dolgozó barátnője is ennyit találkozik másokkal, örüljek annak az 1-2 havi pár órának is. Aztán már abból is 3-4 havi lett, majd pedig az, hogy félévente láttuk egymást. Volt egy csúnya összeveszésünk, mert megkértem, fejezze be velem a cigánykodást, azokkal beszéljen így, akiktől eltanulta.
Ezután nem is beszéltünk, és úgy éreztem, végre kapok levegőt, nagyon rossz volt az utolsó bő 1 év már. Úgy éreztem, hogy az a lány már nem is a testvérem és nem értettem, mi történt azzal, akiért én tűzön-vízen átmentem volna.
Tudtam, hogy időközben terhes lett, igazából erre nem is tudtam mit mondani, kb. annyit, hogy megpecsételte a sorsát. Szüleink is hasonlóan álltak ehhez...
Most megkeresett, először csak felszínesen, hogy hogy vagyok, mi van velünk. Nem nagyon írtam neki vissza, nem gondolom, hogy az a megoldás, hogy a szőnyeg alá seperjük az elmúlt pár évet. Mondta, hogy ő is szeretne kibékülni, szeretné, ha a kislánya a családunk része lenne és találkozzunk, beszéljünk. Jó, ebbe belementem, mert nekem is hiányzott nagyon.
Elmondta, hogy nincsenek meg jól otthon, költözne, de nincs neki hová, albérletet nem tud fizetni, amíg nem megy vissza dolgozni. És hogy a lakásomba átmenetileg beköltözhetnének? Én a párommal élek, a lakásom ki van adva. Jól élünk, de azért a -350.000 Ft havonta, éveken át nem esne jól.
Párom szerint, ha ebbe most belemegyek, soha nem fog onnan kiköltözni, és szerinte még a pasit is beköltözteti, ha kibékülnek. Szerinte ha nem lenne bajban, eszébe sem jutottam volna és gondoljak arra, hányszor kerestem, hányszor próbáltam vele beszélni, de amíg szerelem és boldogság volt, nem is válaszolt az üzeneteimre. És hányszor sírtam, mikor bántott szavakkal, miket mondott nekem...
Ha az eszemre hallgatok, azt mondom, a páromnak van igaza. De közben ott van az, hogy 25 évig a nővérem normális volt, nem tudom elhinni, hogy az az énje eltűnt nyomtalanul.





"Párom szerint, ha ebbe most belemegyek, soha nem fog onnan kiköltözni, és szerinte még a pasit is beköltözteti, ha kibékülnek. Szerinte ha nem lenne bajban, eszébe sem jutottam volna és gondoljak arra, hányszor kerestem, hányszor próbáltam vele beszélni, de amíg szerelem és boldogság volt, nem is válaszolt az üzeneteimre."
Így van, párod nagyon jól látja, letisztultan, józan ésszel.
A gond viszont az, hogy a hugod valószínűleg bántalmazó kapcsolatban él, mert azokban jellemző a családtól való elszigetelés, a szerettek elmarása. Meg tudod-e menteni? Passz. Nekem az unokatesóm él bántalmazó kapcsolatban és nem akar kimászni belőle. Pedig neki lenne hová mennie, mindenki (mármint aki még beszél vele) támogatná lelkileg, anyagilag, de nem. Megvan ennek a pszichológiája és értem, hogy miért marad benne a sz.rban, csak szerintem k.rvára nem éri meg.





Láttam már ilyet, igaz ők nem cigányok voltak, de nem is a kultúrált fajtából valók. Mondanám hogy ismerőseim, de inkább csak tudom hogy kik ők.
Ők is beköltöztek egy albérletbe kisgyerekkel, majd szépen elkezdtek nem fizetgetni… Pár hónap után már a tulajnak elege lett, de egyszerűen nem értették hogy miért baj az hogy most nem fizetnek majd később odaadják… Gondolhatjátok mennyire próbálták öl amúgyis összeszedni a pénzt és megadni a tartozást.
Mikor már több mint fél éve laktok ott ingyen, a tulaj már elment és lekapcsoltatta a villanyt meg a közüzemeket semmi más eszközt nem tudott ellenük érvényesíteni, de még ezért is ő volt a szemét. Még képesek voltak ők szidni a tulajt, és ők fenyegetőztek feljelentéssel, hogy hogy éljenek villany nélküli lakásban kisgyerekkel. Több hónapos, majdnem egy éves kínszenvedés volt őket onnan kirugdosni. Természetesen még nekik állt feljebb, és folyamatosan szidták a tulajt.
Amikor valaki mondta nekik, hogy dehát nem fizettek hónapok óta, azt valahogy meg se hallották.





#52 vagyok. Ja a sztorihoz még annyit, hogy természetesen ott is ment a kuncsorogás a pénzért, csak valahogy mindig elfelejtették visszaadni, mindig a gyerekre hivatkoztak, meg hogy ők most miért nem tudnak dolgozni bla bla.
Aki pénzzel segítette őket már a végén odavitték mosni a koszos ruhákat, mikor nem volt villany a lakásukban. Amikor az illető is megelégelte a dolgot hogy hülyére veszik, gondolhatjátok hogy ki volt az utolsó szar szemétláda (a lakás tulaja mellett)… Természetesen aki addig mindig kihúzta őket a szarból és most elzárta a pénztcsapot.
Pontosan így járna a kérdező is. Nem szabad az ilyenekkel belemenni semmibe, egyszerűen annyira más a gondolkodás mondjuk, hogy nem érik fel ésszel hogy mi a baj ezzel.










Nem szabad megengedni, sőt, ezt el kell engedni több okból is.
Ki van adva a lakásod, szerződéssel. Nem téma az odaköltözés, nem opció.
Eszedbe ne jusson kirakni a rendes bérlődet, hogy azt a nőt (szándékosan nem testvért írok) odaengedd a félcigány kölykével. Menne utána a pereputty is hamarosan, fizetni nem fizetne, előbb-utóbb a rezsit sem. Az életben meg nem szabadulnál tőle.
Aki cigánnyal keveredett, onnan sose szabadul teljesen a gyerek miatt. Felnőtt ember volt, amikor a döntéseit meghozta, majd most is viselkedjen felnőtt emberként is viselje a következményeket. Segíteni csak annak lehet, aki maga is tesz azért, hogy változzon a sora. Ő nem megoldani akarja a helyzetét, hanem teljes mértékben más által megoldatni. Ez nem fog menni.
Ha a szülőkhöz se akar menni, senkitől bocsánatot nem kér, mert nincs miért, akkor nem akar ő változni, változtatni, el ne hidd...Kegyetlen, de egye csak meg egyedül, amit főzött, és ne engedd, hogy téged magával rántson!





Nekem még az is megfordult a fejemben, nem e akarnak így ingyen lakhatást szerezni?
Eljátszák, hogy össze vesznek, csajszika jelentkezik tesónál, hogy jajj de rossz a sora, reménykednek a meglágyuló szvíecskében, majd hugi meg gyerek beköltözik, aztán rövidesen ott a pali is, mert oh, pont "kibééékültek".





Na ilyen nagy egyetértés is ritkán szokott lenni a válaszolók között. Azért ez eléggé beszédes.
Kérdező, tudom hogy rossz érzés, de ő már más ember, nem az akivel felnőttél. Ha jószándékból szeretne visszamenni az életedbe, akkor egy hatalmas nagy bocsánatkéréssel indítana, és nem a lakás miatt vette volna fel a kapcsolatot veled. Párodnak tökéletesen igaza van, hallgass rá, mert ő kívülről jól átlátja a dolgot.





Segítenék neki máshol bérelni fél évig.
Mivel kiskorút nem lehet utcára tenni, ha nem megoldott a lakhatása, ha befogadod, az 18 évig is eltarthat.





Sajnos a tesód "becigányosodott". Nem tudom szebben fogalmazni.
Náluk az a szokás, hogy a lány otthagyja a saját családját, és mostantól a férje családja a család. Továbbá úgy hallottam, hogy magyarokat átverni meg dicsőség.
Szóval én nem engedném beköltözni a lakásba, annyit felajánlanék, hogy segítek neki albérletet találni meg munkát. Meg bölcsibe férőhelyet.
Amíg csak tervezget, és a költözés csak a fejében létezik, meg sem bíznék benne, mi van, ha kitervelték és tényleg ingyen lakhatást akarnak?





Egészen biztos, hogy nem mondanék fel a jól fizető bérlőmnek több okból sem.
Aki valóban bajban van, az sokkal szerényebb, nem várja el, hogy a testvére felmondjon a jól fizető bérlőjének és lemondjon havi 350E Ft-ról csak azért, mert neki úgy kényelmes. Aki valóban segítségre szorul, az ennél sokkal szerényebb.
Mivel évekig nem tartotta Veled a kapcsolatot, szinte biztos, hogy most sem a szívjóság és a testvéri szeretet jegyében keresett meg, hanem csak önző, számító módon ki akar használni.
Én pl próbaként felajánlanám neki, hogy segítek keresni egy olcsó albérletet és amíg nem tudja a gyereket bölcsödébe adni és így nem tud munkát vállalni, addig besegítek a bérleti díjba, de semmi esetre se vállalnám ezt hosszútávon. Szinte biztos, hogy ez a megoldás a testvérednek nem fog tetszeni, mert ő élősködni szeretne rajtad és ingyen lakhatást keres.
Igaza van a párodnak, aki van annyira pofátlan, hogy ennyi év kihagyás után minden megbánás nélkül így kér segítséget, attól semmi jóra ne számíts.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!