Tesóm babával költözne hozzám, mit csináljak?
2 év van közöttünk, nekem ő nagyon sokáig nem csak a testvérem, hanem a legjobb barátnőm is volt (huszonéves korunkig). Egész nap kontaktban voltunk, közös hobbijaink voltak, szóval sok időt töltöttünk együtt. Nem volt egészségtelen, megvolt a saját baráti körünk is, párjaink is voltak mindig, szóval ne úgy értsétek, hogy el sem mozdultunk egymás mellől....
23-25 évesek voltunk, mikor lett egy barátja, aki c. volt. Meglepett mindenkit a választás, de folyton mondta, mennyire rendes ő is, a családja is, mennyire szeretik és boldog vele. Csak időközben nagyon megváltozott, bántó és bunkó lett velünk, folyamatosan piszkált, provokált engem is, és ha visszaszóltam, neki állt feljebb és kiosztott csúnyán. Hirtelen rám már sosem ért rá, a szüleinkre sem, mert hogy "sok a dolga".
De valahogy arra mindig volt idő, hogy a srác szüleinél töltse a hétvégét... Ha ezt jeleztem, akkor kitérő válaszokkal jött, hogy most sok a dolga és más dolgozó barátnője is ennyit találkozik másokkal, örüljek annak az 1-2 havi pár órának is. Aztán már abból is 3-4 havi lett, majd pedig az, hogy félévente láttuk egymást. Volt egy csúnya összeveszésünk, mert megkértem, fejezze be velem a cigánykodást, azokkal beszéljen így, akiktől eltanulta.
Ezután nem is beszéltünk, és úgy éreztem, végre kapok levegőt, nagyon rossz volt az utolsó bő 1 év már. Úgy éreztem, hogy az a lány már nem is a testvérem és nem értettem, mi történt azzal, akiért én tűzön-vízen átmentem volna.
Tudtam, hogy időközben terhes lett, igazából erre nem is tudtam mit mondani, kb. annyit, hogy megpecsételte a sorsát. Szüleink is hasonlóan álltak ehhez...
Most megkeresett, először csak felszínesen, hogy hogy vagyok, mi van velünk. Nem nagyon írtam neki vissza, nem gondolom, hogy az a megoldás, hogy a szőnyeg alá seperjük az elmúlt pár évet. Mondta, hogy ő is szeretne kibékülni, szeretné, ha a kislánya a családunk része lenne és találkozzunk, beszéljünk. Jó, ebbe belementem, mert nekem is hiányzott nagyon.
Elmondta, hogy nincsenek meg jól otthon, költözne, de nincs neki hová, albérletet nem tud fizetni, amíg nem megy vissza dolgozni. És hogy a lakásomba átmenetileg beköltözhetnének? Én a párommal élek, a lakásom ki van adva. Jól élünk, de azért a -350.000 Ft havonta, éveken át nem esne jól.
Párom szerint, ha ebbe most belemegyek, soha nem fog onnan kiköltözni, és szerinte még a pasit is beköltözteti, ha kibékülnek. Szerinte ha nem lenne bajban, eszébe sem jutottam volna és gondoljak arra, hányszor kerestem, hányszor próbáltam vele beszélni, de amíg szerelem és boldogság volt, nem is válaszolt az üzeneteimre. És hányszor sírtam, mikor bántott szavakkal, miket mondott nekem...
Ha az eszemre hallgatok, azt mondom, a páromnak van igaza. De közben ott van az, hogy 25 évig a nővérem normális volt, nem tudom elhinni, hogy az az énje eltűnt nyomtalanul.










Láttam már ilyet, kérdező. Alapnak veszi majd a lakást, megsértődik, ha x idő múlva jelzed felé, hogy átmenetilegről volt szó. Plusz a rezsit se fogja fizetni, mert hát ő szarul áll anyagilag, meg amúgy is te jól keresel, vágjál már hozzá egy kis zsetont, mert kell a kaja a gyereknek. Te leszela fejős malac.
Ahogy valaki írta, segítenék neki albit keresni, kifizetném mondjuk a kauciót, esetleg, 1-2 hónapig fizetném neki az albit, de MINDENRŐL legyen papír ügyvéd előtt! Nem tudom, mennyi idős a kicsi, de ha jól tudom, fél éves kortól bölcsibe adható, tud magának keresni munkát.










Mikor beszéltél vele erről utóljára?
Lehet anyós viselkedése is csak a beetetés része volt, vagy bármi is történhetett azóta (tudod, lakva ismerszik meg...).
Ezt nem tudhatod, és a leírtak alapján tesód már jó régen nem őszinte veled, tehát ne bízz meg benne!





Szóval ő most előkerült és még mindig ugyanabban az arrogáns stílusban nyomja? De azért az ingyen lakás az kellene, hat meg a lónak a f@szát. Hát ezt is jól eltanulta, tartsuk a markunkat a semmire mert nekünk az jár, cserébe meg egy bocsánatkérést sem ejt meg.
Ha látnám rajta, hogy nagyon bántja ahogy viselkedett, akkor esetleg segítenék valahogy, na nem tenném ki a fix bérlőimet és esnék el egy csomó pénztől.
Nem volt még itt kérdésem.
Vasárnap beszéltünk, szombaton találkoztunk. Ez így az elmúlt 2 hét eseménye.
Én régen is azt éreztem, hogy nem őszinte, olyan volt, mintha szép lassan fal épült volna közénk. Pl. nekem soha nem válaszolt, 2-3 nap volt, mire valamire reagált. Mert "nem nyomkodja a telefont". De ha nagy nehezen találkoztunk, akkor csak azt piszkálta.





Idővel szinte biztos, hogy visszamenne a pasi is, pláne ha tudja hogy ott egy fullos lakás ingyen. Rárepülne, e felől nincs kétség.
Másik, hogy a megbeszélt X idő lejárta után te lennél a szemét, aki ki akarja őt tenni. Abban se nagyon bízz, hogy annyira rohanni fog munkát keresni. Tökéletesen vígan el lesz ő ingyen is, majd téged fog pumpolni mégjobban, “segíts már most a gyereknek kell kaját venni”, “jaj most a rezsi számlákat kéne fizetni”… Aki valóban szarban van és talpra akar állni, abban ennél azért több alázat kellene hogy legyen.
Lelki szemeim előtt megjelennek a közüzemi tartozások egy lelakott lakás kíséretében.





Eszedbe ne jusson beengedni a lakásba.
Az életben nem szabadulsz meg a falkától.





Ki nem teszed onnan, Kolléganőm járt ugyanígy. A lánya állt össze egy C-vel, lebabázott kettőt is. A srác balhézott a lánnyal, bántotta a végén. Haza menekült a szülőkhöz, hogy mindent megbánt, hallgatnia kellett volna rájuk.
Ők életük megtakarításából vettek neki egy lakást, hogy nyugodtan élhessen a gyerekekkel. Akkor a srácot már fel is jelentette zaklatásért meg ilyenek, hogy látni se akarja. Szerinted mi lett a vége? Kibékültek és vígan beköltözött a srác is a lakásba, amit a szülők vettek. Ott balhéznak azóta is.
Annyit megtennék, hogy a kiadott lakásom bevételének felét fél-egy évig arra fordítom, hogy fizetem neki az albit a régi szép idők emlékére. Egy babával egy embernek egy garzon vagy szoba-konyha elég, főleg ingyen. Utána álljon talpra és fizesse ő. Ha nem áll talpra, akkor ugyanúgy a te lakásodból se költözne ki.





Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!