Közeleg a karácsony, hogy lehet leállítani a “kötélhúzást”, hogy minden rokon azt várja hogy csak vele töltsünk minél több időt?
Vőlegényemmel együtt élünk, külön a szülőktől. Minden karácsonykor kellemetlen a helyzet, mindkettőnk rokonsága úgy érzi hogy velük kell töltenünk minél több időt. Úgy értem idén például mindkettőnk szülei emlegették már hogy utazzunk el négyesben valahova egy hétre(!) az ünnepekre. Nyilván így akkor a másikunk családját nem tudnánk meglátogatni. (Meg ha pl az én szüleimmel elutazunk, akkor az én többi rokonomat se, akik nem a szüleim)
Őszintén engem nagyon frusztrál ez az egész, nem tetszik hogy kötélhúzást játszik velünk a két család. A karácsony már csak a stresszről szól számomra. Pedig mindkettőnk családjával jó a viszony, szívesen mennénk bárkihez, ha nem lenne ennyire körülményes…
Nagyon nehézkes mindig a szervezés hogy mindenki elégedett legyen, általában megbántódnak a szülők hogy túl keveset vagyunk náluk, bárhogy próbálunk zsonglőrködni. (Ja, meg azon is hogy két ünnep között senkihez nem tudunk menni mert dolgozunk)
Nem tudom miért csinálják ezt (valami presztízs dolog lehet?), de hogy lehetne leállítani, hogy belenyugodjanak hogy 1-2 napot tudunk csak egyikünk családjával tölteni, nem megy a 3-4-több nap?
Másnál is van ilyen gond? Hogy sikerül kezelni?
1. Lexarjátok ki sértődik meg, annyi napra mentek amennyire tudtok.
2. Egyszer az egyik családnal töltötök több napot, máskor a másiknál.
3.Egyik évben az egyik másik évben a másik családdal utaztok el valahova.
4. Ha lesz nagyobb lakásotok ők is mehetnek, felváltva.
Aki akar megsértődik, ez van.
Én egyik évben elutaznék az egyik családdal 1 hétre, másik évben a másik családdal utaznék el 1 hétre. És akkor 2 évig nincs kötélhúzás.
Amelyik családdal épp nincs az utazás, azt meglátogatnám újévkor vagy adventkor.
Tök jó lenne otthon lenni kettesben 24-én, de az végképp kiakasztana mindenkit….
Fel kellene nőni, és a saját életedet élni, nem másoknak megfelelni, és akkor teljesen természetesen közölnéd, hogy nektek milyen terveitek vannak, köszönitek a meghívást, de majd legközelebb. Ha megsértődik, az az ő baja, nem a tied. Mindkét család kényelmes, önző disznó módjára viselkedik, ti meg ehhez próbáltok asszisztálni, és ez eleve kudarcra ítélt vállalkozás. Busójárást csináltok az ünnepekből, ahelyett, hogy pl. a szüleid is mindenkit meghívnának magukhoz, és akkor egy vizittel le lenne tudva mindenki azon a környéken. Egyébként azt se értem, mi baj van abból, hogy hátrahagyva ezt a macerát, inkább elutaztok a meghívó családdal, és kellemesen töltiket az ünnepeket, a kényszeredett mászkálás helyett.
Mi úgy oldottuk meg, hogy ahhoz, aki nekiáll hisztizni és követelőzni abban az évben FIXEN NEM megyünk.
Ennyi. Ezért nem járunk bizonyos rokonokhoz mér lassan ötödik éve, mert minden ősszel jönnek a próbálkozások, zsarolgatás - nem is látnak elég régóta 😁
Amúgy meg elvileg van vőlegényed, elvileg külön éltek, de úgy viselkedtek, mint az óvodások.
A 24-e az mondjuk nálunk kezdettől külön nap, amióta együtt élünk.
1. 1 nap itt, 1 nap ott, ez évente váltogatva, hogy melyik nap hol
2. Egyik évben itt, másik évben ott tölteni hosszabb időt
3. Ha nagyon vergődnek, nem menni egyikhez sem
+ ajánlom, hogy már most kezdjétek meghúzni a határt, hogy legalább 1 nap a tietek otthon. Nálunk ezen ment a sértődés, hogy "de hát nincs is gyerek" - hát nem a gyerek léte vagy nemléte miatt kell 1 nap együtt, hanem mert mi ketten is már egy külön család vagyunk és nem abból áll a szabadnap, hogy rohanunk egyik rokontól a másikig, örülünk, ha van egy szabadnapunk otthon, ami egyszerre van, mert én a legtöbb magyar ünnepnapon dolgozom.
48as vagyok: még néhány gondolat
"De pont ez lenne a lényeg, szeretném elkerülni ezt az egész konfliktust, sértődést, megbántódást." - De hát ÍGY sem tudod, pedig majd megszakadtok! Igaza van azoknak, akik arra biztatnak, hogy álljatok a sarkatokra. Felnőttek vagytok, saját életetek van, hamarosan házasodtok, gyereketek lesz - senkinek nincs joga érzelmi zsarolással fenyegetőzni. Tudom, hogy ez nehéz, amikor fiatal az ember, főleg ha jóban van amúgy a szülőkkel, rokonokkal stb., mert "hálátlannak" érzi magát (ezt éreztetik vele), de el kell azon gondolkodni, mennyire szeret valaki téged/titeket, ha ilyen patikamérlegen kell adagolni, hogy mit lehet mondani, mikor KELL menni stb.
A másik, hogy a nagynénédék és nagyszüleid miért nem mennek anyádékhoz, és akkor nektek (miután több órát autóztatok) nem kell még plusz 2 helyre mennetek? Mert mindenki addig "szeret" titeket, míg az ő kényelmük nem kérdés?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!