Volt olyan szituáció gyerekként mikor nem csak te, testvéreid és szüleid laktatok együtt?

"Szerencsére mi a feleségemmel úgy neveljük a gyerekünket hogy egyikünk szüleinél sem lakunk."

Szerencsére egyre több egyedül élő idős személy dönt úgy, hogy a vagyonát nem a gyerekeire és unokáira hagyja, hanem arra, aki gondját viseli amikor már ilyesmire szorul. Vagy pedig alapítványokra, ilyesmi.

Meg még az jutott eszembe, hogy egy ideje full komoly, hogy bizonyos városi gyerekek azt hiszik, hogy a tehén lila... Lassan már azt fogják a gyerekek kérdezni, hogy mi az, hogy nagymama és nagypapa? Mert olyat se láttak még...

Persze, a nagyszüleim házában élek mind a mai napig. Igaz a 90-es években mindketten meghaltak, de eredetileg az ő házuk. Elég nagy ház ahhoz, hogy egyke apám is itt maradjon, miután feleségül vette anyut, és még nekem+tesómnak is jutott gyerekszoba. Azóta eléggé megfogyatkoztunk, így főleg nem cél az elköltözés.

Nekem a nagyszüleim voltak a legfontosabbak gyerekkoromban, főleg a mama. Egy világ tört bennem össze, miután meghaltak. Nem is tudom más hogy tud nagyszülőktől távol élni.

Egy ideig koleszos voltam, volt, hogy sokan voltunk egy szobában, bár bírtam, de a tanulásban lehúzott....

Távolabbi rokon nem élt velünk soha. Vagyis apu gyerekkorában az ő unokatesói és szülei itt éltek a mi házunkban velük. Akkor eléggé összehúzták magukat. Az kényszerhelyzet volt, mert olyan politika volt, hogy tőlük elvették a házukat, és kitelepítették őket. Illetve azáltal, hogy a nagyszüleim befogadták őket, így nem kellett elhagyniuk az országot. Hát igen, igazságtalan világ volt az is. Akkor elvettek házakat, most meg a magyar kormány potyára osztogatja a csok-ot, meg egyebeket gyerekcsinálás fejében...

Szüleim a kapcsolatuk elején laktak először egyikük szüleinél, aztán másikuk szüleinél, de amint volt rá lehetőség elköltöztek egy albérletbe. Én ott kezdtem az életem, aztán kb 1 éves koromban lett saját lakásunk. Amikor szüleim megvették a házat nagymamám odaköltözött hozzánk. Sok konfliktust éltünk át, ami elkerülhető lett volna, ha nem lakik ott. Én elköltöztem szüleimtől, de testvérem ott él a mai napig a családjával. Ismét sok a konfliktus. Aztán nekünk is lett saját házunk és most párom apja velünk lakik. Nem könnyű helyzet.

Tapasztalatból mondom, hogy nem jó ha a különböző generációk együtt élnek. Mindenki ragaszkodik a saját felfogásához és ez rengeteg feszültséget okoz.