Nem akar eljönni az esküvőmre, mert szakítottak a párjával? Erre mit reagálnátok a helyemben?

Jól gondolod, nem neked kell könyörögni ezek után, szard le, mit mond a nagynénéd.

Tudomásul venném, hogy nem jön, felkérnék mást tanúnak. De ha 1 hét múlva észbekap, és visszakozna, akkor sem engedném jönni. Mivel egy dolog, hogy a szakítás miatt milyen érzések viaskodnak benne, de nem lett volna szabad ebbe belevonnia, sőt, rád vetíteni a dühét, ennyivel az esküvőd előtt. Meccselte volna le magában ezt.

Majd ha később, akár hónapok vagy évek múlva egy terápia segítségével rájön, mit művelt, és bocsánatot kér, akkor esetleg megfontolnám, hogy helyreállítjuk a kapcsolatot.

Erre a szituációra mondják, hogy minek neked ellenség, ha ilyen barátod van.

Elfelejteném, hogy létezett, azt is.

Ha sima vendég lenne, akkor is szarul esne, de így, hogy ő a tanúd... nem hiszem, hogy a közeljövőben egyáltalán beszélni akarnék vele, nemhogy még te könyörögj bakker.

Keress másik tanút, koncentrálj a szervezésre, utolsó simításokra, legfőképp pedig magadra és a párodra. Könyörögjön a csajnak a halál.

Ez egy nagyon érdekes dolog.

Két-három megoldás lehetséges, és szerintem mindegyikhez úgy kell hozzáállni, hogy jó.

Elsőként kell egy másik tanút keríteni, akinek felvázolod a helyzetet, és nem sértődik meg azon, ha mégis a barátnőd lenne végül a tanú.

1. bölcsen, megértően állsz hozzá, és elfogadod, hogy Márti most elkeseredett, megértésre, segítségre van szüksége.

Akkor esetleg mégis beszélni kéne vele, és elmondani, hogy nagyon együttérzel vele, az ő helyében neked is nagyon fájna. Elmondhatod neki, hogy mennyire fáj neked, amit mondott, mert neked ő az egyik legfontosabb barátod, és éppen ezért választottad tanúnak, és hogy mennyire hálás vagy egy rakás mindenért. Mondhatsz közös emlékeket...

Aztán mondd el, hogy gondolkoztál, és szeretnéd azt hinni, hogy valójában nem utálatot érez veled kapcsolatosan, hanem csak el van keseredve a saját párkapcsolati tragédiája miatt, és hogy te ebben is barátja szeretnél lenni, ha segíthetsz, akkor szívesen segítenél.

És nagyon sajnálod, hogy ő ilyen szemmel nézi ezt az egészet, mert fordított helyzetben te úgy lennél vele, hogy téged épphogy vigasztalna az, hogy a legjobb barátnőmnek legalább összejött.

És tényleg lehet egy kicsit noszogatni pszichológushoz, vagy beszélgetni, de hát most az esküvő előtt pont ez nem annyira alkalmas neked sem, és lehet, hogy neki is fájna pont a te helyzeted miatt.

Irigy, és elkeseredett - ez van.

Másik, hogy lehet, hogy csak időt kell neki adni. Néhány hónapot akár, tényleg megmondani, akár kicsit keményen a tutit, hogy nézd, én nagyon szeretlek, és nagy csalódás volt ezt pont tőled hallani, mert én másként ismertelek, megértem, hogy elkeseredettségedet, de olyasmit mondtál ami nekem most nagyon fáj, és azt látom, hogy neked most pszichológusra lenne szükséged, én semmiképpen nem tudok ebben segíteni, akárhogy szeretnék is.

Majd jelentkezz, ha jobban leszel, akkor gondolj rám, ha jó kedved lesz, és örülni fogok, ha jelentkezel, amikor már talpraálltál, mert akkor már sokkal erősebb leszel.

3. Örök "harag"/ a nagyon divatos nézet, hogy én annyival magasabb spiris vagyok, ahova ő már soha nem juthat. / végleges bizalomvesztés, csalódottság (bár szerintem a megbocsátás és a türelem egyfajta belső erő, erény, ami nem azt jelenti, hogy jelentkezni kell a másik pofonért)

Számomra az első a legszimpatikusabb. Megmondom, hogy én őt nagyon szeretem, mennyi mindent jelent az életemben, és ezért volt egyértelmű, hogy őt szeretném tanúnak, de megértem, hogy ebben a helyzetben nem tudja vállalni, keresel valaki mást, de azért nagyon remélem, hogy a két hét alatt kicsit ő is átgondolja az egészet, megérti, hogy az elkeseredettségére nincs befolyással a te boldogságod, az önsajnálat nem segíti a lelki gyógyulást, ideje van a gyásznak, de talán addigra már jobban leszel, és remélem, hogy majd mégis tudsz örülni a boldogságomnak.

De tényleg azt szeretném, ha csak úgy lennél a tanúm, hogy tiszta szívből örül az örömömnek, és úgy vennéd, hogy első sorból szeretném azt veled megosztani, és akár vígaszt meríthetnél belőle, mert annak tényleg nincs értelme, hogy savanyú képpel ülj ott, ill. mártírkodj.

És megmondanám, hogy akárhogy dönt, én továbbra is szeretni fogom, és megértem, ha időre van szüksége, nem akarsz tolakodni ebben a helyzetben, tehát inkább ő jelentkezzen, amikor vágyik a társaságodra.

És lehet, hogy ez a szeretet később olyan lesz, hogy tényleg eltávolodtok, de te nyugodt lehetsz: mindent megtettél.

16. Ebben nincs igazad.

Velem is ez történt, csak nem eskuvo kapcsán borult a bili.

Az ilyenekben, akik ilyet igy kimondanak, mar reg irigyseg es feltekenyseg forr, csak gyava, gyenge emberek.

Kerdezo, nem kell többet kerlelned, hagyd. Es nem kell keresned se. Te nem tehetsz arrol, hogy neki nem jon ossze az elete es nem is tartozol neku semmivel.

Figyeld meg, ha nem keresed o sose fog, es ha keresned is csak neked okoz majd ujra fajdalmat.

Persze szandekosan, latvanyosan ne utalkozz kesobb se, ne panaszkodj ra, majd ha kerdez valaki miert nem vagytok mar joban mondd hogy kerdezzek őt, mert te nem tudod.