Nagyon lennenek az elvarasaim a paromnal szemben?

4 honapos gyerekunk van. Nagyon jó baba, viszont igenyli a figyelmet. Felesegem van itthon gyeden, en vallalkozo vagyok, eleg rugalmas programmal, viszont néha van, hogy reggeltol estig nem tudok hazajonni. Nagyon közel van a munkahelyem, napi többször is hazajarok, megnezni hogy minden ok-e, vagy ha eppen etetni kell a kicsit elveszem, vagy par percre ölbe veszem hogy addig se az anyjat nyùzza. Eljarok vele sétálni, reggelente tisztában teszem, ha itthon vagyok furdetem, szóval igyekszem. Ban egy kutyank, ami egy 200meterre lévő udvaron van, az is az én feladatom 90%-ban. 9 alkalmazottam is van melo helyen, így nem könnyű a karrier fele sem az életemnek.

Miota a kicsi megszuletett, egy kezemen megtudom számolni, hányszor főzött a párom itthon. A lakásban rendetlenség van mindig (én sem vagyok egy teljesen magam után minden csillog villog és elpakolos típus, de 2-3 naponta igyekszem rendszerezni a dolgaimat).. néha reggeli után futnom kell dolgozni, meg az asztal este is haza vár, a mosatlan folyamatosan tele van, ha nem vagyok itthon nem indul a mosógép sem... mindenre az a kifogás, hogy a baba mellett nem tudja csinálni. Úgy érzem a párom kicsit kényelmes lett, mindenre egyszerubb rafpgni hogy nincs ido, és ez kezdett zavarni. Ha barki atjon hozzank, szegyellnem kell a lakást is sokszor... a szüleink főznek és att hozzak át vagy ha nem, akkor éppen rendelünk valamit...éjszaka haza érek munkából, semmi nincs a hűtőben, bármikor haza jövök nincs egy "meleg fogadtatas"... kezd kikesziteni a helyzet. Próbáltam megbeszelni is, de csak veszekedés lett belőle, mert mindenki másként látja a dolgokat.

Valaki, aki járt hasonló cipőben, adna tanácsot?