Mit tegyek hogy minél hamarabb elköltözhessek és el tudjam tartani magam?

Amikor egy családban mindenki dilis valamilyen szinten, akkor nagyon nehéz látatlanban eldönteni, hogy kinél kéne kezdeni a családterápiát.

A kedves kérdező viszont annyiból van jobb helyzetben, hogy érzi a problémát, és meg akarja oldani!

Ez lehetne egy ilyen folytatàsos teleregény.

Ma volt valami izgalmas történés otthon ?

#61 és #66 vagyok.

Nyilván nem érthetem meg teljesen azt, amiben vagy, hiszen nem vagyok benne. De ha egy nyilvános felületre írsz, akkor csupa olyan ember fog válaszolni, aki nincs benne az életedben és kívülről reflektál arra, amit írsz.

Az eredeti kérdésed az volt, hogy hogyan tudsz ebből kitörni,

és ez rém egyszerű (legalábbis leírni): tanulj, érettségizz le, menj egyetemre/fősulira és próbálj egy kollégiumi helyez megcsípni és dolgozni.

De a valóság az, hogy az életed aligha lesz könnyebb:

- ha olyan szerencsés vagy h kapsz kolit (nem mindenki kap!), nem lesz saját szobád, hanem osztozni fogsz másokkal, ahogy közös lesz a

konyha és a fürdő is, és biztosan lesz jó pár idegesítő figura ott is (tehát mondjuk lesz az emeleten 5 olyan ember mint a bátyád,

sőt lehet h lesz idegesítő szobatársad is)

- ha nem jön össze a koli, irány az albérlet, itt szerencsés esetben lesz saját szobád, de fürdő, konyha ugyanúgy közös lesz - kivéve persze ha a roppant idegesítő szüleid kivesznek

neked egy teljes lakást- nézegess ingatlan hirdetéseket, hogy ez mennyi pénz

- tanulás mellett dolgozni egyáltalán nem egyszerű, itt nyilván attól is függ, hogy mennyire húzós a szak amit választottál, illetve h milyen tudásod van, amivel el tudsz helyezkedni - de egyébként nyugodtan kipróbálhatod már most is a diákmunkát

- nem kell mindenen megsértődni, hidd el, ha elköltözöl, lesz jópár ember, aki meg fogja mondani a véleményét, és az nem lesz mindig hízelgő (pl ha elmész dolgozni, valamilyen szakképesítést nem igénylő munkát, akkor hidd el,

lesznek ott olyan emberek, akik sokkal durvább háttérből jönnek és nevetségesnek fog tűnni nekik, hogy téged mi zavar)

- kivéve természetesen ha valódi pánikbeteg vagy, mert akkor segítségre van szükséged és ebben kérd anyukád segítségét, mert nekem úgy tűnik, hogy ő szeretne neked segíteni