Miért van az, hogy sok szülő a semmire szül gyermeket?

Mert aki gyereket szül és nevel, az nem tesz semmit a közösbe? Csak az, aki mondjuk irodában dolgozik? Na, ne!

És hol meg hogy lesz akkor a következő dolgozni képes és akaró generáció? Ki fogja megtermelni a te és a többi ember nyugdíját?

aha... ki fogja megtermelni?

ha minden nő úgy gondolkodna, hogy elmegy inkább 4 gyereket szülni, előbb utóbb csak a férfiak dolgoznának...

"de termelj csak termelőerőt" :)

Kedves 18 óra 11 es( kötőjelem nincs sajna)Csúnya válasz volt ez úgy érzem! Bár tudom nem divat az Anyaság a mai időkben ,de azért csodálkozunk mi Magyarok ,hogy marha gyorsan fogyunk úgye? Ezzel a gyermek ellenes felfogással beidegződéssel persze nem csoda ! Nézzétek csak le a sok gyermekes anyákat megtehetitek hisz ez a legkevesebb amit tehettek ,ha másért nem is teszitek irígységből mert ti nem vagytok elég bátrak meg probléma annyi gyereket nevelni rengeteg munkával jár és hol maradna a sok extra az életetekből ? Külföldi nyaralás több milliós autó luxus lakás? Hát köszönjük nekünk többet ér több kis életet felnevelni mint nektek az önző hozzá állásotok !

Arról nem beszélve ,hogy nem feltétlenül Szociális segélyek igénybe vételével lehet felnevelni több gyermeket nem így élünk mi sem pedig 5 gyermekünk van 3 középiskolás az 5 ből sőt érettségizik a legnagyobb úgy érzem mindenük megvan és ők is így gondolják ,sosem éheztünk a hús napi szinten van az asztalon a nasit gyümölcsöt minden nap megkapják rendesen öltöznek ,külön órákra járnak ki táncolni ki sportolni !Jelzáloghitelt fizetünk havi 65000 ezret CHF ALAPÚT mégis öszehozzuk !Ne

kérünk a szomszédból kenyeret nem is tettük soha és a 6 dikat tervezzük mert imádjuk őket ,nem kell egy kalap alá venni mindenkit ,a cigány sem egyforma !

A válasz megírásának időpontja: 10-13 14:40 /ő írta meg jól és hozzátenném,nekik nem adnék,mivel nemhogy dolgozni nem dolgoznak de még suliba sem járnak,így mire föl kapnak? akik meg nem "hozzájuk" tartoznak,nem kapnak semmit,amíg nincs 2év munkaviszonyuk, ez igazságtalan/

miért a semmire? sztem mert vmi hiányzik az életükből, de ha így tesznek, akkor sokminden hiányozni is fog a majdani családja életéből is. ha vkinek magára sincs pénze, ne vállaljon gyereket. és most jönne a de... nincs de. van doki is.

ha olyan rohadt jó szülők lennétek, nem lenne ennyi fura kérdés pl itt a gyk-en.

"az anyám semmibe vesz, mit tegyek?"

"ver az apám, mit tegyek?"

stb stb stb ...

az egész családi kapcsolatok témakör erről szól, és nem hinném, hogy mind kamukérdés...

naaa??????

mert ugye minden nagycsaládosnál fenékig tejfel az élet...

tényleg.

(bocs nem olvastam el minden kérdést-választ) Én szeretnék fiatal anya lenni. Húszas éveim elején 23-25 éves koromban. Harminc előtt szeretnék legalább három gyereket!

Ha nem teszem meg nem lesz gyerekem, vagy harmincas anya leszek, aki nem akarok lenni! Persze a kor nem mindegy, de egy fiatal anyánál nem sok nagyobb ajándék van. Én hiszem, hogy a szerényen felnevelt gyerek sokkal talpraesettebb mint sok olyan akinek a s.gge alá tettek mindent. Lehet, hogy nem lesz addigra (sőt, biztos nem) saját lakásunk a párommal, de lesz szeretetünk és türelmünk, és remélem egy annyi tőkénk, hogy nélkülözni nem fogunk. Ha arra várunk, hogy házunk és megtakarításunk legyen szépen lassan megöregedünk és mi marad nekünk? A párom orvosira jár, tudjátok 6 év egyetem után mennyit kap egy rezidens orvos? Mint egy jobbacska takarító-nő. Én pedig pszichológiát végzek, mikor kikerülök kb minimálbérért dolgozhatok évekig...mégis meddig kéne várni?

35-4o éves korig, mert addig lesz ház autó kicsi-kutya, minden...

Engem nagyjából minimálbéren levő szülők neveltek fel, de mindenem megvolt. És büszke vagyok az életfelfogásomra, a terveimre, az életemre, arra ami eddig összejött és köszönettel tartozom érte. Nem szeretnék idősebb orvos-ügyvéd-jogász stb gyereke lenni aki magánegyetemre jár kocsival és luxuslakásban lakik mert apuci a feneke alá csúsztatta...

Nekem ez a véleményem.

(persze más a tényleges semmibe szülni, munkahely nélkül...)

Én úgy szültem meg az első gyermekemet, hogy anyósomál laktunk. Aztán 1 évvel később egy faluvégi, minden komfortot nélkülöző házat vettünk: áram volt, víz az udvaron. A családom mégis tisztán járt, szépen öltözött. Aztán csináltunk fürdőszobát, lett gázfűtésünk, és még 2 gyermekünk, akiket szerényen, de szeretetben nevelünk. Nem fizetünk hitelt, hisz a házunk, mikor megvettük, 500 ezer Ft-ot ért, most meg 6 milliót!

Van egy már iskolás gyermekem, aki kitűnő tanuló. Semmiben nem szenvednek hiányt a gyermekeim, pedig én anyaságin vagyok, a férjem minimálbért keres. Igaz, én egész nap nem a sorozatokat nézem a TV-ben vagy nem ülök műkörmösnél, fodrásznál, hanem kertet művelek, csirkét, kacsát, libát, pulykát nevelek. Befőzök, fagyasztok, és igyekszem mindent megadni a családomnak. Pedig én a semmire szültem. És hogy miért? Mert a gyógyszer, amit szedtem, nem 100%, és mivel "kopogtatott" a gólya, mi engedtük ennek a tüneményes gyermeknek, hogy ha ő minket válaztott, jöjjön, mi várjuk szeretettel! És lett minden, mert mi akartuk és akarjuk, hogy legyen! Lehet szülni a semmire, de dolgozni kell azért, hogy a gyermeknek mindene meglegyen!

Régen, szinte minden fiatal a semmire szült. Szerették egymást, bíztak egymásban. Tisztességesek voltak , szerettek dolgozni. És bíztak abban, hogy lassan egyről a kettőre jutnak, és mindenük meglesz ami kell. A család pedig, ha nem is gazdag volt, de támogatta őket abban amiben tudta. Nekik ez elég volt és elég a gyerekeiknek is.

Tudom ez olyan most mint egy tündérmese, de ha belegondoltok, ez volt a normális.

Most a házasságok csaknem kétharmada válással végződik, a munkahelyek bizonytalanok, a megszerzett ház, vagyon is könnyedén elúszhat.

És ezeken az sem segít, ha a gyerek előtt már sok minden megvan. Két olyan gyerekes ismerősöm is van, ahol igazán sokra vitték, de jött a válás, nem tudták eladni a csodás házat, és most a mindennapi megélhetés is kockán forog.

Egyszerűen a világ lett nagyon bizonytalan.

Én csodálom azokat a fiatalokat, akik ebben a helyzetben belevágnak a gyerekvállalásba és munkából kívánják felnevelni a gyermekeiket. És hálás vagyok nekik, és teljes szívemből drukkolok nekik.