Volt már olyan barátotok, pasitok aki, , anyuci pici fia, , volt? Mi a véleményetek?

Háááát ez nehéz dolog....

Nekem is volt ilyen pasim régen, bele is untam, és nem is értettem, na meg taszított az egész...hogy minek hívogatja, minek ez a "számomra betegesnek tűnő" szoros viszony...

aztán megszületett a fiam, most 2 éves, és per pillanat úgy érzem, hogy minimum 100-szor fogom hívni és a randira is elkísérem....:D :D

persze ez csak vicc, de így hogy a másik oldalra kerültem egész másképp látom már.

Szerintem is beteges az ilyen fokú aggódás: napi többszöri telefon, ettél-ittál-e, merre voltál..

Én kedves kérdező, amennyire lehet még most, időben "leállítanám" a kedves anyucit. Vagy, ha nem te, a fiúnak mondanám meg nyíltan a véleményemet, hogy szerintem ez egy kicsit sok, stb, vegyen vissza az anyja. Egy cselekvőképes nagykorú, felnőtt ember legyen annyira önálló, h ne anyuci csinálja neki állandó jelleggel a kajáját, ne járjon már a nyakára, h mikor merre volt... Persze, ehhez az kell, h a fiú is hasonlóképpen lássa a dolgokat. Mert ha nem, úgysem érti mi ebben a helytelen. Ha nem változik a helyzet, nem állítjátok le, biztosan rá fog menni a kapcsolatotok, mert egy normál felfogású, önálló embernek ez tényleg sok, és idegesítő.

hmm... am ez bonyolult kérdés.

Szerintem van elkényeztetett anyuci fiacskája.(legrosszabb)

- Szellemileg rendbe van, nem szeretethiányos, körbe van nyalva a kis popója. Akkor is igaza van mikor oltári hülyeségeket mond.

-Nem szereti az összeférhetetlenséget, mindég neki van igaza, néha rájön a nyivákolás, ez-az-amaz a baja, mennyünk má' mer neki mehetnéke van, akkor ne adj'isten ellent mernek neki mondani, puffog, szidalmaz, arrogancia a plafont verdesi.

-Piásan mindenki az ő fejét ütné le a leghamarabb

-Cselekvőképtelen, az életben sok dolgot nem tud elvégezni. Mosogatás, ahogy írták fentebb..stb

-Hajlamos csicskáztatni a másikat, ugráltatni stb.

-Haverom ilyen, napi 50x telefon hívás az anyucikától, de nem csak őt hívja hanem ő is, szia anya beértem Miskolcra, szia anya végeztem Miskolcon megyek haza... Szia anya jó a buli elvagyunk... stb.. ááá

A másik típus olyan mint én. Igenis 22 éves létemre, főz anyám hogy ha jövök vissza albiba legyen kajám, Igenis elpakolja a szutykot amit otthon hagyok, igenis hetente 1-2 felhív hogy élek e még meg stb, egyszóval törődik velem.

- A takarítási mániájával azonban pl nálam azt érte el hogy hozzászoktam a tisztasághoz

- Ha valami hülyeséget tettem,teszek simán agyonver még most is... Szilárd véleménye van mindenkiről, legyen az a csajom, ismerősöm...stb

-Volt hogy megvert kisebb koromban a karókért.

Aki az ilyen törődést fikázza az egyszerűen irigy! Számára ismeretlen dolog, amit ő nem kapott meg. :-/

Másodsorba meséltem a takarítási mániáról, amíg otthon voltam mindég rend volt, jöttem egyetemre albérletbe.. Az én szememben a szokványos volt a tisztaság, rám ragadt heti 2x takarítok, sőt főzni is tudok, mert hozzászoktam a napi melegételhez.

- Szabályos erkölcsi normákkal rendelkezem, tudom mi a jó és a rossz, tudom mit kell tennem és mikor.

A kölykömet ha lesz egyszer én is ilyen elvek alapján nevelem... szerintem ez nem más mint a konzervatív nevelés..

17:03

Mi az, hogy leállítanád a kedves anyucit???

Na, én úgy vágnálak ki, hogy csak na.Legfeljebb a fiam szólhatna, de a x.-dik barátnő nehogy már...

Amúgy érdekes ez a szöveg, hogy ez jelenti a törődést és ha lesz valakinek gyereke már normálisnak fogja tartani az ilyen viselkedést.

Az én szüleim nem pátyolgattak 15 évesen sem, nem hívtak fel naponta 10szer, nem rakták elém a reggelit, nem takarították ki a szobámat, mégsem gondolom azt, hogy nem törődtek volna velem és nem érdekelte őket, hogy érzem magamat. Nem kallódtam el, járok főiskolára, mindig jól tanultam, nem iszom, nem cigizek, nincs hetente más pasim, ellenben nem esek kétségbe, ha a szüleim elutaznak 2 hónapra és nekem kell mindent elintézni. Önállóan!

11:52

Te is ilyen beteg anya lehetsz!!!!

Fogadni mernék, h napjában 100 X felhívod a kicsiny fiacskádat, és elüldözöd az összes barátnőjét. Zsarnok, és alattomos számomra az ilyen viselkedés! Nem kötheted magadhoz a gyereket, vedd tudomásul, h felnőtt, és saját életre vágyik! Nem te leszel neki most már a legfontosabb, szar, de EZ az élet rendje.

Ja, és még mielőtt nekem esnél, képzeld, nekem is van gyerekem, és elfogadom, tolerálom, h felnőtt, és saját akarata van. Nem hívom minden órában, de ha Ő AKAR, bármikor felhívhat!