A páromnak gyerekei vannak, normális ha nem akarok a cselédjük lenni?

Hú, végig sem olvastam, mert már éreztem az agyvérzés kezdődő jeleit.

Hát ha te egy ilyen büdös, bugris paraszt mellett kitartasz, akkor meg is érdemled.

Én úgy vágnám ki, mint a macskát szarni.

A párodnak az az egy baja van, hogy lusta, vagy nem ért a háztartáshoz, ezért nem vesz részt benne. Lehet ez megszokás vagy nevelés kérdése is, nem tudom, hogy milyen családban nőtt fel. Talán úgy nevelhették, hogy a háztartás női munka. Ez elég elavult nézet, de még sok ilyen van, főleg falvakban.

De amiben igaza van: te vagy a jövevény, neked kell alkalmazkodni az ő gyerekeihez, és nem nekik hozzád. Ezt elég könnyű belátni, de sok szülő sajnos a gyerekei elé helyezi a párját. A te párod azért jó apa, mert nem helyez téged a gyerekei elé. Szereti a gyerekeit, ebből is látszik. És ha olyan férfit választasz, akinek gyereke van, akkor ez ezzel jár, hogy neked kell alkalmazkodni a gyerekekhez. Ha ez nem tetszik, akkor keress olyat, akinek nincs gyereke.

"neked kell alkalmazkodni a gyerekekhez"

Nem a gyerekekhez való alkalmazkodása a gond, hiszen velük jól kijön.

Az apjukkal nem jön ki, aki elvárja tőle, hogy cseléd legyen, ráadásul anélkül, hogy beleszólhatna a gyerekek nevelésébe.

"Nem hiszem el, hogy mindenki előre tudja, milyen lesz a kapcsolata. ... Csak akkor tudnám, hogy van ennyi válás. Azt előre nem látja senki a saját kapcsolatában?"

Azért van ennyi válás, mert nagyon sokan már akkor lefekszenek és akár össze is költöznek a szerelmükkel, amikor még nem, vagy csak alig ismerik. A szerelem nagyon gyorsan és váratlanul szokott betoppanni, egymás megismeréséhez viszont idő kell, sok idő, és ha nem szánják rá, - márpedig a többség nem szánja rá, mert az ma nem trendi, ma, a villámrandik korában, amikor pár kattintás után máris megkaphat az ember egy csomó információt a világról, egymás megismerése viszont pont ugyanolyan sokáig tart ma is, mint száz vagy ezer éve -, akkor lesz belőle az, hogy a kémia már túlságosan is összetartja őket, még túlságosan is sűrű a rózsaszín köd, és csak amikor kezd oszlani, akkor indul be az agy, hogy miért is nem jó ez így, de addigra már sok szempontból túl késő.

Akik fordítva csinálják, vagyis először felnőnek, értékrendet alakítanak ki maguknak, és csak aztán kezdenek párkeresésbe, rászánva az időt, és nem leadva az előre eldöntött minimum elvárásokból, azok körében sokkal kisebb a válások aránya.