A dédim nekem adta a házát, azóta folyamatosan hozzám akar költözni? Hogy beszéljek vele erről?
91 éves, szellemileg teljesen ép (állítólag?).
Egyedül élt a házában 12 éve, mióta a déditatám elhunyt. Ellátta magát segítség nélkül, de januárban hirtelen beteg lett és napokig az ágyból sem bírt felkelni. Akkor belement, hogy otthonba költözzön, mert hiába akarta, hogy valaki költözzön oda hozzá vagy ő költözhessen hozzánk, ez nem volt opció.
Azzal a feltétellel költözött, hogy a háza az enyém lesz telekkel, mindennel együtt. Ez így is lett, azóta már sikerült is eladni.
Most fogok tavasszal diplomázni és a dédi egy ideje mondja, hogy de jó is lesz, ha végre végzek és dolgozni kezdek, mert akkor kivihetem onnan és lakhat velem. Januárban is volt egy ilyen időszak, mikor ezt akarta, hogy őt hozzák fel hozzám Budapestre, mert úgysem dolgozom, így tudok rá figyelni és nekem is lenne itthon társaságom...
Annyira sajnálom ilyenkor, tényleg nem tudom, mit mondhatnék neki. Kihozni nyilván nem fogom, több okból sem lenne ez lehetséges.
Anyukám azt mondta, hogy nem kell neki erről semmit mondani, mert ha nálam lakna, ott is ugyanúgy problémázna mindenen, az sem lenne neki jó.
Szerintem itt a válaszadók egy része nem gondolja át a helyzetet teljesen.
A dédi 91 éves. Nem tud járni, nem tudja magát ellátni. Fürdetni, (valószínűleg) pelenkázni, etetni, figyelni kell.
A kérdező 22 éves, most diplomázik és a párjával él. Diploma után dolgozni fog, a párja is.
Ha a dédinek folyamatos ápolás kell, akkor hogyan is oldja meg a kérdező? Most vegye ki az otthonból, ahová egyébként általában rohadt nehéz bekerülni és fizessen ápolót vagy adja fel a munkáját? És ha közben a dédi állapota romlik? 0-24es ápolás kell majd neki vagy demens lesz? Hogyan rakják majd vissza az otthonba, ahová a várólista olyan hosszú, mint a Kínai nagy fal? Majd gondolom nézegetik állandóan hogy magára nyitotta-e a gázt meg hallgatják az éjszakai kirohanásokat. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a dédi már most paranoiás, milyen lenne akkor demensen?
Meg kell mondani a dédinek, hogy nem tudjátok kihozni. Dolgoztok, muszáj valahogy megélnetek. Ápolót nem tudtok fogadni stb. Az otthon egy biztonságos megoldás, ott van vele egy csomó ember, tud barátkozni. Valószínűleg nem fogja megérteni, de sajnos ez van.
Ő sincs magára hagyva. Kétnaponta látogatja valaki mindig, szakszemélyzet veszi körül.
Szerintem látható, hogy nem reális megoldás az, hogy ideköltöztetjük Budapest közepére, egy 65 négyzetméteres lakásba, ahol már eleve élünk ketten a párommal. Fiatalok vagyunk, gyakran jönnek át a barátaink vagy utazunk el akár több hétre is, ha úgy van. A dédit már 24 órára sem lehet magára hagyni, az idegenektől fél. Én nem tudok itthon lenni vele egész nap, mert megvan a saját életem. Egy kiskutyát sem veszünk magunkhoz, mert tudjuk, hogy nem tudnánk róla megfelelően gondoskodni, nem tudnánk neki megadni azt az időt és törődést, amire szüksége van és jelenleg nem fér bele az életünkbe ekkora felelősség.
A dédi 91 éves. Nem tud járni, nem tudja magát ellátni. Fürdetni, (valószínűleg) pelenkázni, etetni, figyelni kell.
Hát majd szépen köt eltartási szerződést valakivel, miután visszakapta az ajándékba adott házát.
56-os, ne akarj már ennyire önjelölt jogász lenni.
Nem akarta, hogy a ház ott álljon üresen és mondta, hogy ezzel szeretne nekem segíteni.
Szerintem megérne egy külön kérdést az higy az emberek hogyan képzelik el a jövőjüket oregkorukra. Az embereknek gondoskodnia kellene arról hogy öregkorukra meglegyen az ellátásuk valamilyen módon. És akkor mi lesz? Majd a család mindent eldob és megoldja valahogy? Én ezt tartom az önzőségnek.
Ebben a helyzetben úgyis otthonba végezte volna a háznak meg csak romlott volna az állapota. El kellett adni. A kérdés az hogy mit csinál a pénzből az ember ha ilyen helyzetbe kerül.
Itt volt a nagyinak egy háza amiből egy maganotthonban is ki vehetett volna szobát, meg a havi ellátásra is maradt volna pénze. Ő inkább odaadta a dedunokának és feltételezem állami otthonba került. Lehet hogy volt benne hátsó szándék, lehet hogy nem mert azt hitte ott jó lesz. De mi lenne ha pl visszakerne a pénzt? Ugyanúgy otthonba kerülne csak egy szebbe.
Amit ő akar hogy a család ápolja nonstop az nem fog megvalósulni. De ő ezt nem fogja megérteni mert nem tudja elfogadni higy az idő sajnos eltelt. A világ is változott. És az ő fiatalkorában az emberek az idősek kel éltek mert nemigen volt lehetőség másra. Biztos nem azért mert szívesen élt 3-4 generáció egy házban és hallgatták egymás napi baromságát. Ma már van lehetőség arra hogy az ember saját életét éljen ahol akar.
Aki itt szidja a kerdezot, hogy elfogadta/lenyulta a hazat, az felfogja, hogy ennek NEM VOLT FELTETELE, hogy a dedi majd hozzakoltozik??? Most azert, mert o utkozben kitalalta, hogy megse jo neki az otthonban (ahova onkent ment), nehogymar a kerdezo legyen hibas. Lehet ha ez lett volna az elofeltetel, el se fogadja elore az orokseget...
Egyesek itt ugy csinalnak mintha ez a csaj atvagta volna a dedmamit, de nem ez tortent.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!