A dédim nekem adta a házát, azóta folyamatosan hozzám akar költözni? Hogy beszéljek vele erről?
91 éves, szellemileg teljesen ép (állítólag?).
Egyedül élt a házában 12 éve, mióta a déditatám elhunyt. Ellátta magát segítség nélkül, de januárban hirtelen beteg lett és napokig az ágyból sem bírt felkelni. Akkor belement, hogy otthonba költözzön, mert hiába akarta, hogy valaki költözzön oda hozzá vagy ő költözhessen hozzánk, ez nem volt opció.
Azzal a feltétellel költözött, hogy a háza az enyém lesz telekkel, mindennel együtt. Ez így is lett, azóta már sikerült is eladni.
Most fogok tavasszal diplomázni és a dédi egy ideje mondja, hogy de jó is lesz, ha végre végzek és dolgozni kezdek, mert akkor kivihetem onnan és lakhat velem. Januárban is volt egy ilyen időszak, mikor ezt akarta, hogy őt hozzák fel hozzám Budapestre, mert úgysem dolgozom, így tudok rá figyelni és nekem is lenne itthon társaságom...
Annyira sajnálom ilyenkor, tényleg nem tudom, mit mondhatnék neki. Kihozni nyilván nem fogom, több okból sem lenne ez lehetséges.
Anyukám azt mondta, hogy nem kell neki erről semmit mondani, mert ha nálam lakna, ott is ugyanúgy problémázna mindenen, az sem lenne neki jó.
Hiába is akart volna hazaköltözni, nem tudott volna. Mert leírom ismét, nem tudja ellátni már saját magát. A nyugdíja pedig az otthonra sem elég, nem tudott volna fizetni belőle 0-24-es gondozást és még meg is élni belőle.
57 millió pedig nem az a pénz, amit ne éreznék meg, bármennyire is jó körülmények között élek.





"Miert adtad el a hazat olyan gyorsan, ha neked van hol laknod???"
Hagyta volna inkább üresen, hátha szétlopják?





57 millió pedig nem az a pénz, amit ne éreznék meg, bármennyire is jó körülmények között élek.
Egyem a lelked...Cserébe, ha meglátogatod, viszel neki legalább egy sütit?










ejj, darazsfeszekbe nyultal. nehez dolog ez es csak az tudja, aki mar benne volt.
en nagyon nagyon nagyon szerettem a nagyszuleimet, sajnos a papam 18 eves koromban elhunyt, de a nagyim 41 eves koromig elt.
felujitottam a hazat, amiben elt, a felujitas ideje alatt nalam lakott, a csaladom masik fele maris ramsutotte, hogy kiraktam a hazabol...
vicc.
a dedid biztosan nagyon szeretett, h rad iratta a hazat es ezt tenyleg csak azzal tudod meghalalni, hogy amikor csak tudod, meglatogatod, esetleg kihozod neha, ha meg lehet, csaladi esemenyekre, vagy csak elmentek setalni egyet a Duna parton.
de sok esetben tenyleg jobb nekik az otthonban, 0-24 felugyelet alatt, mint otthon, akar apoloval, akar nelkule.
ez a csuf igazsag :/










Mekkora idióta itt a válaszolók többsége. Szerintetek 22 évesen tényleg össze kéne költöznie valakinek a dédnagyijával, meg ott kéne hagynia az egyetemet, mert rászorul a néni az ápolásra? Amire igazából nem szorul rá, mert van, aki ápolja az otthonban, sokkal szakszerűbben, de neki épp a másik nyakára kell költöznie mertcsak? Mert neki az kényelmes? És képes lenne a saját kényelme miatt megroppantantani egy egész családot, és rászolrulni a 24 órás ápolásra, AMIKOR VAN MÁS OPCIÓ?
Ne haragudjatok, de itt az öreglány a legönzőbb.










47 nem önző, hanem 91 éves, nyilvan mar nem ugy jar az agya, mint neked.
gondoskodni kell rola, nem kerdes, de jelen helyzetben nem az a megoldas, hogy a kerdezonek kell pelenkaznia meg feladnia mindent.
szerintem ha a kerdezo gondoskodik rola, hogy elete alkonyan a legmegfelelobb helyen eljen es gondozzak, akkor megtette a helyzetben tole elvarhato dolgok nagy reszet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!