Miért hiszi azt az összes egykori rossz tanuló, hogy ha családja lesz, és nincs osztályzat, akkor ettől megokosodik?

Én erre gondolnék. (az osztályzatokat most hagyjuk)

Lehet, hogy a suliban ahova járt butának számított, de most a családjában, vagy a munkatársai között, vagy úgy általában a közvetlen környezetében mások szerint okos, mivel a körülötte lévőknél okosabb vagy ott más a fogalma az értelmesnek és ezért azt hiszi, hogy általában okosabb másoknál.

Nagyon ügyes provokátor vagy, és még ennél is kitűnőbb demagóg lenne belőled. Szerencsére átlátok a fennköltnek hitt dumádon...

Tudod (ezt már leírtam egy másik kérdésnél is) nem azért tűnik valaki okosnak, mert rengeteg idegen kifejezéssel dobálózik és telenyomja a szövegét régies kifejezésekkel, esetleg nem átall még régies nyelvtant is használni. Ez sokkal inkább lelki szegénységre és igen erős kisebbségi komplexusra utal. De sebaj, kommunikálj csak továbbra is így, mi meg majd jót röhögünk a korrektorral és az első hozzászólóval együtt. :D

Még mielőtt belémkötnél, hozzáteszem, hogy nyelvszakos egyetemista vagyok, nem csak 8 általánosom van. Nem mintha az akkora szégyen lenne, ha valakinek "csak" egy szakmája van, de nincs diplomája...

Hogy a kérdésedre is válaszoljak: az iskolán kívül megszerzendő élettapasztalat és a józan paraszti ész nem nem feltétlenül függnek össze a helyesírással meg a rengeteg tárgyi tudással. Én iszonyatosan lusta vagyok, nagyon rosszak voltak gimiben a jegyeim, ezt nem szégyellem így kerek-perec bevallani, mégis értelmesebb vagyok, mint te. Hoppá!

Mert tényleg.

Az iskolában igazából olyan dolgokat tanulunk,ami az élethez és annak sikeres műveléséhez szinte teljesen felesleges.

Attól,hogy sűrűn forgatom "Az idegen szavak és kifejezések szótárát"nem leszek okosabb.Esetleg műveltebb.Ami néha kifejezetten hátrány.Pl,ha nem tudom hol és mikor kell használnom idegen vagy magyar kifejezéseket.

A kor az általában nagyon jó hatással van az "okosságra",én például azon lepődöm meg,hogy egykori butácska osztálytársnőim,akik bűszkén hírdették,hogy ők aztán nem olvasnak a Bravón kívűl mást,ma megfontolt,felelősségteljes anyukák,akik esti mesét olvasnak,verseket tanítanak a gyereküknek...szóval tényleg megjött az eszük.

19:25

Hát ezt marhára nem nevezném megeszesedésnek. A gyerekversek-mesék gügyögése is kábé annyi intellektust igényel, mint a Bravó magazin olvasása, úgyhogy bölcsességben, intelligenciában nem hiszem, hogy ezek a nők változtak, pusztán a mogyorónyi agyukban a fiatalkori "buli-dugás-barinők" késztetést felváltotta a babázási kényszer, de a szellemi szintet tekintve ugyanott maradtak.

Kérdező:

nagyon érdekes a kérdésed, ezen én is sokat gondolkodtam. Szerintem bizonyos tudatossági szint alatt nem áll semmilyen megfontolás egy ember viselkedése mögött. Egyszerűen sok embernél hiányzik az a képesség, hogy saját magára tudjon reflektálni, ezért nem is sejti, hogy a viselkedésével / szellemi kvalitásaival bármi gond is lenne. Míg mondjuk minél intelligensebb / bölcsebb egy ember, annál több kivetnivalót, hibát, tökéletesíteni valót talál magában... érdekes ez a fordított arányosság.

Fiatalkorban szerintem már kialakul egy embernél az, hogy szellemi komplexitásban mekkora a kapacitása. Ezért lehet, hogy én egy olyan embert sem ismerek, aki fiatalon "butácska" volt, felnőtt korára meg hirtelen nagy intellektus lett belőle. Aki felnőtt korára nagyot alkotott szellemi értelemben, vagy csak simán "nagy koponyává vált", azt már mind sejteni lehetett fiatalabb korában is, mert a magas intellektus fiatalon is nagyon megmutatkozik.

A buta embereknél általában inkább az szokott lenni, hogy a rossz emberismeretük miatt és rossz helyzetfelismerési képességük miatt az élet során sokszor esnek pofára és lépnek bele ugyanazokba a hibákba, és amikor nagy nehezen belátnak bizonyos egyszeri, konkrét, az átlagember számára nyilvánvaló összefüggéseket azt szokták feltüntetni "az élettapasztalatból fakadó bölcsességként", amikor erről szó sincs, csak éppen nekik rengeteg pofáraesés kellett ahhoz, hogy a buta agyukkal alap dolgokat felfogjanak.

Aki fiatalkorában buta és egyszerű agyú, az többnyire egész életében egyszerű agyú marad, csak talán kinyílik a pofája, mert azt hiszi, hogy attól, hogy a lassú agya miatt sok nehézségen esett át, ő már valami hatalmas bölcsességet hordoz magában.

"Ezzel egyszerűen igazolod az állításomat."

Sztem nem igazolom az állításodat,mert te azt mondod h a suliba az összes egykori rossz tanuló, hogy ha családja lesz, és nincs osztályzat, akkor ettől megokosodik.

Én viszont azt mondtam h ismerek nem egy olyan embert,aki a suliba kitűnő volt,ám az életben meg tök sötétek.

Semmit nem befolyásol az h ki hányas volt az iskolában.

Vitatkoznék azzal, hogy "két ember értékét úgy lehet összemérni, hogy felcseréled Őket a foglakozásukban és megfigyeled, hogy melyiknek mennyi időre van szüksége arra, hogy tökéletesen helyettesíteni tudja a másikat."

Két teljesen más ismeretet, tudást, képességet, készséget magatartási mintát követelő - nevezzük most - munkakörben dolgozó munkavállalót nem lehet összehasonlítani aszerint hogy felcseréljük a betöltők személyét egymással, mivel minden munkakörnek megvannak a sikertényezői, más néven teljesítménymutatói. Ezek a sikerjegyek munkakörtől függően változnak. Illetve mindenki rendelkezik egy bizonyos kompetencia szinttel, ami egy bizonyos mértékig fejleszthető és bővíthető. Egy alapvetően kreatív, alkotói munka egészen más kompetenciákat támaszt, mint egy olyan, ahol a munkavégzés erősen szakosodik. Ha az egyéni potenciál jól illeszkedik a munkakör által elvárt követelményekhez, megvalósulhat a hatékony és eredményes munkavégzés.

Említetted a tanulási idő hosszát. A munkakörök betanulása esetében nem lehet objektív tényező akkor ha dolgozókat cserélgetünk egymással, a fent említett kompetencia különbségek miatt.

A másik dolog. hogy egy ember értékességét vagy értéktelenségét mérni nem lehet.

" "Semmit nem befolyásol az, hogy ki hányas volt az iskolában"

Ez a csak kis tudással rendelkező emberek, énvédő mechanizmusa által generált mondat."

Aha,hát persze. Arra mit mondasz,h az egyik volt osztálytársam végig szín5ös volt(mindent bemagolt,amit csak lehetett),a fősulit is jó eredményekkel végezte.

De a mai napig nem tudja azt sem h mennyibe kerül egy kg kenyér. Az életbe nagyon buta. Persze a munkájában jó,mert ha vmit megmutatnak neki ügyesen és gyorsan megtanulja,de amugy meg az alapvető dolgokat nem tudja elintézni magának. egy hivatalos papírt egyedül nem tud kitőlteni.PL. : az egyszerűsített adóbevallásnak a papírját nem tudta egyedül kitölteni,és ez csak egy példa.

Most babát vár,még szerencse h a férje -aki megjegyzem egyszerű asztalos és soha nem volt aza jó tanuló- talpra esettebb az életben mint ő.

Egyébként meg az iskolában megszerzett tudást legtöbbször az életben nem tudott hasznosítani. Pl. hol tudott érvényesíteni te azt h ki volt Csokonay V. Mihály nagy szerelme? Ha csak nem tanár az illető nem hiszem h vhol számítana bármit is h ezt vki megtanulta e vagy sem.