Miért úgymond társadalmi elvárás még mindig az,hogy egy nő szüljön gyermeket?

Ez igaz persze.

De itt valahogy azt állítják, hogy ez tömeges jelenség. Én meg ezt vitatom. Mert nem az. Az átlag nő szereti a gyerekét.

Engem igazából a 26 meg 52 véleménye akaszt ki.

Akik annyira de annyira határozottan tudják hangoztatni, hogy a gyerek = halál, pusztulat.

És szinte nevet rajtam és lesajnál.

Engem, aki már kipróbálta mindkettőt. Vele ellentétben.

Épp ezt próbálom mondani az elejétől kezdve, hogy a kérdéssel ellentétben nekem meg pont az a tapasztalatom, hogy mostanában épp hogy a gyerekes anyák vannak lesajnálva a gyerektelen által.

Azt írja 26:

“Ugyanígy mosolygok magamban amikor az utazásom tervezem, a mellettem levő ősanya meg +20 kilóval, fáradtan, kiakadva próbálja a gyereket csitítani, az meg a bolt közepén vágja magát a földhöz, hisztiből.“

Ennyit tud szembeállítani? A rohadt utazást? Amiből évente van pár? Nem lehet feszt utazni.

De nem próbáltad meg mindkettőt, hisz van gyereked.

Akkor próbáltad volna meg mindkettőt, ha egy életet leélsz gyerek nélkül, egy másikat gyerekkel. Ami ugye lehetetlen.

"Az átlag nő szereti a gyerekét."

Remélem, hogy ez így van. Mert sajnos nagyon kevés boldog családot ismerek, akikre azt mondanám, hogy ez igen. És nem tökéletesről beszélek, hanem boldogról.

65,

38 évig nem volt gyerekem. Tudom milyen az.

Nagyon is akartam!

8 kör lombik után lett.

Akkor nem tudod, hogy milyen.

Azért van különbség a gyerektelen (még nincs/nem lehet gyereke, de akar) és a gyerekmentes (nem akar gyereket) megnevezések közt, mert ég és föld a különbség. Ha akartál gyereket, te tök más buszra szálltál, az ellentétes irányba mentél. Az, hogy egy darabig nem volt gyereked, nem jelent semmit - senkinek nincs egy darabig gyereke.