Miért úgymond társadalmi elvárás még mindig az,hogy egy nő szüljön gyermeket?

Senki nem győzködi senkit!

Mindenki szépen leírta az álláspontját. Egyesek kevésbé szépen.

De ilyen mocskos szájú nőnek tudjátok ki akarna gyereket csinálni….én nem.

Uramisten, de mocskos szájú vagyok, ez sokat elmond rólam, jujujuj! :)

Emberek, ezek csak szavak, aki ezen megbotránkozik, jó élete lehet, hogy ez tényleg problémának minősül.

Felénk ezt úgy hívják, hogy neveletlenség.

A hangulatot, érzelmet ki lehet fejezni a gazdagabb szókincs által is.

Másrészt meg egy dolog azt mondani, hogy bassza meg,

és másik dolog azt mondani valakinek, hogy te idióta.

Érzed a különbséget?

Az elsővel lehet, hogy tényleg csak érzelmet, feszültséget fejezel ki, a másikkal meg megsértesz valakit.

Jellemzően akkor, ha más eszközöd - érvelés pl - nincs.

Mi nagyon szeretnénk gyerekeket, de nem jön egyszerűen, nem sikerül.

Minden kivizsgálason túl vagyunk már, egészségesek vagyunk, nincs akadálya a teherbeesésnek, és mégsem megy. És én csak 26-éves vagyok, talán a férjem részéről nem számít hiszen a férfiaknak nincs "időlimit" de ő is csak 30-éves.

Én ezt egy elképesztő traumaként élem meg, ingázik a kedvem, ha látok egy babakocsis anyukát elsírom magam, van amikor meg irigy vagy dühös vagyok.

Ez már a 2.év hogy próbálkozunk, szeretnék fiatal anyuka lenni.

Engem olyan emberek vesznek körbe, akik nagyon közel állnak hozzám és tudják az érzéseim, ezért nem is kérdezgetnek, magamtól mondom nekik... Most se sikerült, megjött, most ezt az étrend kiegészítőt próbalom, most amazt...

Viszont vannak olyan emberek akik nem állnak közel hozzám, pl csak látásból ismernek, vagy csak a kutyám miatt ismernek, és ők megkérdezik. Nem is értem, mert nem vagyunk olyan viszonyban, hiába vagyok közvetlen, hogy ilyen intim kérdéseket tegyenek fel és ezzel teljesen tönkretegyenek egy időre.

Van akinek már meg is mondtam mert annyira sokszor kérdezte, hogy ne kérdezze többször, mert semmi köze hozzá.

Nehéz elhatárolódni ettől a kérdéstől főleg úgy, hogy amúgy szeretnék gyereket, csak valamiért nem lehet. Néha én is selejtesnek érzem magam, mert néhány nő attól is teherbeesik, ha ránéz egy férfi, én meg tökéletes vérképpel, meg tökéletes petefészekkel nem vagyok képes teherbeesni, úgy hogy minden vágyunk egy gyermek és mindent megadnánk neki. Hát, erre mondják hogy pech.

Mivel olyan emberek kérdezgetik, hogy jön-e már a baba, akiket egyáltalán nem szeretek, hanem csak valahonnan ismerem őket és beszélgető viszonyban vagyunk, így leszrom hogy mit gondolnak. Rosszul esik a kérdés, de az nem érdekel hogy ő mit gondol a válaszomról, vagy rólam.

119, fentebb írtam hogy nekünk rengeteg kör lombik után sikerült. Magánban. Azt hittük mi is, hogy minden kivizsgalason túl vagyunk.

Hàt koránt sem, a “nagyágyú” vizsgálatok a meddőségi magánintèzmènyben jöttek csak. (Anyagi szempontból nagyágyú…..)

Meg is lett a probléma.

Nem tudom, ti hol voltatok, de az én tapasztalatom alapján az állami ellátás egy kalap semmi.

Mióta probálkoztok?