Urakhoz írom a kérdést. Ha azt sejtenéd, hogy a gyermek, akit elvileg a tiéd, nem tőled van, készíttetnél DNS-vizsgálatot?

Azoknak akik ekézik azt a nőt aki ezen felhaborodik, nektek nyilván jól esne ha csalassal vadolnanak.

Persze benne van a pakliban hogy menteni akarja magát, de ha nem tett semmit és ti ezzel vadoljatok majd kiderul hogy igazat mondott milyen reakciót vártok tőle? Azt hogy "jól van drágám el van felejtve a vadaskodasod?"

A sok idióta belegondolt abba, hogy ha tesztet csináltat, az annyit jelent nö számára, hogy feltételezi róla, hogy megcsalta, Q-vának nézi????

Fordítva, ha ezeket a nagyszájú hímnemü egyedeket kezdené el a barátnöjük/feleségük piszkálni, hogy biztos megcsalták öt és bizonyítsa be, hogy nem, akkor is ennyire jogosnak tartanák, föleg abban az esetben, ha ártatlanok??? Vagy fellázadna az önérzetük és kikérnék maguknak a gyanusításokat???

Nekem nöként ez annyit jelentene, hogy a párom halálosan megsértett, r-bancnak tart annak ellenére, hogy semmi nem indokolja, és ezért az egyetlen számomnra lefogadható lépés, hogy azonnal megszakítok vele minden kapcsolatot.

Ebben nehéz közös véleményt kialakítani, többször lefutott már ugyanez a beszélgetés itt a gyakorin. A férfiak a csalás és a jogok, a nők pedig a bizalom és a gyerek érdeke érvekkel csapkodják arcul egymást.

A becsületes nők reakciója teljesen érthető, ott eltörik valami, ha a párja hűtlenséggel vádolná, de az élet ennél cifrább, sajnos nem mindenkinél ilyen feszesek az erkölcsök.

Az itt átbeszélt korábbi példák azt mutatják, hogy időnként véletlenül is előkerülhet alapos gyanúra okot adó tény, ilyen volt egy vércsoport vizsgálat eredménye, máskor meg a vélelmezett apáról derült ki utólag, hogy steril.

Ilyenkor azért ébred a kétely...

Némi empátiával belátható talán, hogy milyen dilemmát jelenthet az, hogy amit valaki a saját életének hitt addig, az konkrétan egy hazugság.

Talán abban meg lehet egyezni, hogy ebben az esetben az, hogy maga a krízis létrejön, jelesül hogy az adott férfi kénytelen számot vetni az identitásával és az apaságával, az egyetlen okra vezethető vissza: az eredeti hazugságra.

Nincs igazán jó megoldás, ezek tipikusan súlyos egyéni döntések, nem kell, hogy bárki is megértse, vagy elfogadja kívülállóként.

Viszont a kialakult helyzetnek szerintem egyetlen okozója van, és bármilyen, a gyerek érzelmeivel, a morállal, a tönkretett élettel kapcsolatos felvetés ezen a felelőtlen emberen kérhető elsősorban számon. Az összes többi kritika meg gondolkodnivaló csak ezután jön.

113# "alapos gyanúra okot adó tény, ilyen volt egy vércsoport vizsgálat eredménye, máskor meg a vélelmezett apáról derült ki utólag, hogy steril.

Ilyenkor azért ébred a kétely..."

Nem a kétely ébred, hanem a jogos igény az apa részéről az apasági vizsgálatra. A jogos igény alatt azt is értem, hogy az anya szerint is jogos igény, mennek és csinálják a tesztet.

És van a másik eset, amikor minden nélkül, vagy mondvacsinált okokra hivatkozva titokban tekeri a gyerekünk szájában a vattapálcát és küldi el egy laborba, kilopja a családi kasszából a 60 ezer Ft-ot és várja az eredményt.

Na ezt a kettő szituációt nem lehet egy lapon említeni.

Nem tudom a férfiak hány %-a küzd pszichés problémával. De ezt olvasva nehéz úgy nézni őket, hogy van közöttük normális. Olyan bizalmatlanságot szül ez a nőkben szerintem, amire egyre kevesebben alakítanak ki komoly elköteleződést, ami ugye a gyerekvállalás alapja. Van a nőnek fizetése, lakhatása, ellesz az életben minthogy ilyennek tegye ki magát. Meg az is benne van, hogy aki ennyit rugózik a megcsaláson, az tuti nem becsületes ember. S még ő tesztelget a hátam mögött, na nem.

Én sem tudnám megbocsátani az ok nélküli vizsgálatot és elválnának útjaink. Persze elválás előtt titokban tennék én is ezt azt, amit a lehetőségeim engednek, szemérem vagy gátlás nélkül. Nem lenne azért olyan olcsó a teszt, hogy ordítok, meg elküldöm az embert. Nem, nem.

Ok nélkül kevés paranoiás csinálna vizsgálatot, a kérdésben az áll h sejted, más lehet az apa. Tehát van okod ezt sejteni, akár úgy h megtudod valamilyen módon, h szeretője volt a kérdéses időszakban.

Sokadik hsz ami össze keveri a dolgokat.

Abban igazat adok hogy sok férfi esetében mindig ott van a sejtés hogy a nő megcsalja.

Ezt meg egy nő nagyon nehezen viseli és kapcsolat végét jelenti.

Szóval ha nem ad rá igen nyomos okot a bizalmatlanságra akkor nincs értelme tesztelésnek.

Azért ne keverjük már össze az olyan eseteket mint az apa sterilitasa meg a vércsoport a feltekenyseggel.

A legtöbb ilyen felvetesnel nem ez áll az okok között hanem az "azt mondják a faluban te jóba vagy a pistaval" és társai.

"alapos gyanúra okot adó tény, ... a vélelmezett apáról derült ki utólag, hogy steril.

Ilyenkor azért ébred a kétely..."

Ilyenkor nem kell semmiféle kételynek ébrednie, ugyanis igen sok esetben elöször nemzöképes valaki, utána lesz steril.

"Ok nélkül kevés paranoiás csinálna vizsgálatot, a kérdésben az áll h sejted, más lehet az apa. Tehát van okod ezt sejteni"

AKkor hová sorolod azt a rengeteg válaszolót, aki minden gyerek születésekor elvégezteti a tesztet, illetve szerinte ezt kötelezövé kellene tenni????

Ennek semmi köze a sejtéshez, ez egyszerüen elmebeteg gondolkodásra vall.